Egy elhanyagolt szolgálat: kérdésekkel érdeklődni egymás iránt

Egy elhanyagolt szolgálat: kérdésekkel érdeklődni egymás iránt

Gondolj azokra az emberekre, akik éreztetik veled, hogy szeretnek! Miből érzed ezt? Anélkül, hogy ismernélek téged (vagy őket), szinte garantálom, hogy a válasz, hogy ezek az emberek jól kérdeznek és figyelmesen meghallgatnak. Ahogy David Augsburger megfigyelte: „Meghallgatni a másikat olyan közel áll a szeretethez, hogy a legtöbb ember meg sem tudja különböztetni tőle”. Mutass nekem egy olyan embert, aki kérdez és meghallgat, és én mutatok neked egy olyan embert, aki mellett az emberek úgy érzik, hogy ismerik és szeretik őket.

Sajnos egyre ritkább ez az ajándék. Ahogy Stephen Covey megállapította: „A legtöbb ember nem azzal a szándékkal hallgat, hogy megértse a másikat; inkább azzal a szándékkal, hogy válaszoljon, és így szóhoz jusson”. Más szóval, a legtöbb ember valójában nem figyel, hanem várakozik. Arra vár, hogy abbahagyjuk a beszédet, hogy ő is beszélhessen. Ez egyrészt a másikra való odafigyelés képességének kérdése – a közösségi médiában található rövid videók által edzett elménk gyorsan elkalandozik. De mélyebb szinten a legtöbb embert egyszerűen jobban érdekli a saját mondanivalója, mint az, hogy mit akar mondani a másik.

A kérdésekkel való érdeklődés és az aktív meghallgatás a szeretet kifejezésének egyik legritkább (és legerőteljesebb) módja.

Ez teszi a kérdésekkel való érdeklődést és az aktív meghallgatást a szeretet kifejezésének egyik legritkább (és legerőteljesebb) módjává. Amikor ugyanis jó kérdéseket teszünk fel, és nyitott füllel meghallgatunk másokat, akkor Isten jellemét és szeretetét tükrözzük feléjük egyedülálló és erőteljes módon. A kérdezés Jézus egyik kedvenc eszköze volt. Bár Jézus mindent tudott (Jn 16,30) – az emberek szívét is ismerte (Jn 2,24-25) –, mégis több mint 300 kérdést tett fel csak az evangéliumokban.

Bár tapasztalatból tudjuk ezt, mégis gyakran érezzük magunkat alkalmatlannak arra, hogy ténylegesen eszerint is cselekedjünk (és szégyelljük megkérdezni, hogyan kellene). Ez különösen igaz a fiatalabb generációkra, akiknek szociális fejlődését gyakran inkább a közösségi média, mint a valódi emberi interakciók alakítják. Ebből a célból álljon itt három alapelv a kérdésalapú beszélgetés elsajátításához!

1. Légy kíváncsi

A jó kérdések feltevésének kiindulópontja, hogy őszintén kíváncsiak legyünk arra a személyre, akivel beszélgetünk. Jó beszélgetési eszköz, amelyet érdemes az eszköztárunkban tartani, hogy rákérdezünk a következő öt témára, amikor új emberrel találkozunk:

A jó kérdések feltevésének kiindulópontja, hogy őszintén kíváncsiak legyünk arra a személyre, akivel beszélgetünk.

  • Családi háttér
  • Foglalkozás
  • Szabadidős tevékenység
  • Érdeklődési kör
  • Lelki/szellemi élet

Gyakran a „Miért?” kérdések a legjobbak, mert előhívják a másik ember motivációit, indítékait és érzéseit – ami nemcsak jobb beszélgetést tesz lehetővé, de segít abban is, hogy a felszínen túl jobban megismerjük az illetőt.

Egy másik nagyszerű módja a beszélgetés megkezdésének, ha feltesszük a „Megtanítanád nekem?” kérdést. Válasszunk ki egy olyan témát, amelyről tudjuk, hogy a másik szenvedélyesen szereti vagy rendkívül tapasztalt benne, és kérjük meg az illetőt, hogy tanítson meg rá minket is. Ez az egyik leghatékonyabb (és legszórakoztatóbb) módja annak, hogy megismerjük az embereket, és éreztessük velük, hogy értékeljük őket – ráadásul ez lehetőséget ad arra, hogy mi is tanuljunk valami újat. Így mindenki nyer.

2. Győződj meg arról, hogy jól értetted-e

Miután a másik befejezte a beszédet, próbáljuk megismételni annak tartalmát a saját szavainkkal (pl. „Szóval azt mondod, hogy…?”)! Ha szokásunkká válik, hogy visszakérdezünk, az segít megtanulni jól figyelni. Emellett arról is biztosítja a másik embert, hogy odafigyelnek rá, és értékelik, amit mond.

Egy másik nagyszerű visszakérdezési forma: „Tudnál még többet mondani arról, hogy… [válasszunk ki egy részt abból, amit az imént osztott meg velünk]?” vagy „Mit értesz az alatt, hogy… [megint csak válasszunk ki egy részt az elhangzottakból]?”. Ez nemcsak mélyebb beszélgetéshez vezet, de azt is jelzi a másiknak, hogy „Érdekel, amit mondani akarsz, és biztos akarok lenni benne, hogy nem értelek félre”.

3. Tegyél fel célra vezető kérdéseket

Az egyik legjobb módja annak, hogy szeressünk másokat (és dicsőítsük Istent), ha olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek kölcsönösen építő, Krisztust dicsőítő beszélgetéshez vezetnek. Isten azt mondja nekünk, hogy olyan dolgokon gondolkodjunk, amelyek nemesek és dicséretesek (Fil 4,8), és olyan dolgokról beszéljünk, amelyek építik a beszélgetésben részt vevő embereket (Ef 4,29). Gondolkodjunk el azon, hogy milyen kérdéseket szoktunk feltenni! Ezek jellemzően olyan beszélgetésekre ösztönöznek, amelyek dicsérethez és hálához vezetnek? Vagy a kérdéseink általában pletykálkodásra és panaszkodásra ösztönöznek?

Az egyik legjobb módja annak, hogy szeressünk másokat (és dicsőítsük Istent), ha olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek kölcsönösen építő, Krisztust dicsőítő beszélgetéshez vezetnek.

Minden kérdés vezet valahová, és meghatározza egy beszélgetés hangnemét és irányát. Amikor legközelebb beszélgetünk valakivel, kérdezzük meg magunktól: Hová vezetnek a kérdéseim? Rombolnak vagy építenek? Haragot vagy szeretetet ébresztenek? Kölcsönös frusztrációhoz vagy kölcsönös épüléshez vezetnek?

Fejezd ki a szereteted

Mindenkinek van mondanivalója – de csak keveseknek van lehetősége elmondani, mivel a kérdezés és a meghallgatás egyre ritkább.

Amikor legközelebb találkozunk valakivel, próbáljuk ki, hogy több kérdést teszünk fel, mint amennyit megválaszolunk! Ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a másik ember értékesnek érezze magát – és ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy Isten jellemét és szeretetét közvetítsük.

Blake Glosson

Blake Glosson a Reformált Teológiai Szeminárium hallgatója. Korábban az Illinois állambeli St. Charlesban működő New Covenant Bible Church fiatal felnőttekért felelős vezetőjeként dolgozott.

www.thegospelcoalition.org/article/neglected-ministry-asking-questions



Térj vissza az első szeretethez

Alexander Strauch – A/5, 88 oldal

„Jézus azt parancsolta, hogy szeressük Istent teljes szívünkből, lelkünkből és elménkből, és szeressük felebarátunkat, mint magunkat. Mégis kevés keresztyén veszi ezt komolyan. Nem úgy Alexander Strauch, aki segít nekünk megérteni, hogy hogyan alkalmazzuk egyénileg és a gyülekezetben Jézus parancsát. Minden hívőnek előnyére válik e kötet komoly tanulmányozása.”
– Jerry Bridges, a Törekvés a szentségre és az Istenfélő élet szerzője.


Share this post