Hat dolog, amire emlékezzünk, amikor itt a betegségszezon

Az orvosok szerint az idei év rekordév az Egyesült Államokban az olyan szezonális betegségek szempontjából, mint az RSV és az influenza, és valóban sokan érezzük is ezt. Miután évekig szinte alig betegedtünk meg, idén betegségek egész rohamával kellett a családommal szembenéznünk, beleértve egy kruppos rohamot, amely miatt a gyermekünk az intenzív osztályon kötött ki. Amikor már sikerült magunk mögött hagyni ezt a megpróbáltatást, és alig vártuk az első vasárnap délelőttöt a gyülekezetben, összeszorult a szívem, amikor legidősebb gyermekem betegen ébredt – megint. Hogy lehet ez?!

Bár minden évben rettegek a megfázásos, influenzás időszaktól, kezdem megtanulni, hogyan tekintsek rá másképpen. Íme néhány hasznos dolog, amit Isten megtanított nekem.

1. A betegség a kitartás megtanulásának ideje.

Amikor egyik gyerekem újból lázzal ébredt, fáradtan nyitottam ki a Bibliámat Péter első levelének 1. fejezeténél, ahol tudtam, hogy bátorítást és szélesebb perspektívát találok: „Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre” (1Pt 1,6-7, kiemelés tőlem).

Aztán visszalapoztam Jakab leveléhez: „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül. (…) Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az Őt szeretőknek” (Jak 1,2-4.12).

A megpróbáltatások nem az ellenségeim, hanem a barátaim, melyek segítenek a nagyobb szellemi érettség felé vezető utamon. A megfelelő hozzáállással kell szembenéznem a nehézségekkel, ha meg akarom tanulni azt a fajta kitartást, amelyet Isten megjutalmaz. De nem tudom megtanulni, ha az élet mindig kényelmes és könnyű.

2. A betegség egy olyan időszak, amikor emlékeket gyűjthetünk a gyermekeinkkel.

Lehet, hogy ezek nem olyan emlékek, amilyeneket szívesen megörökítenénk, de a betegeskedésben is van valami különleges – valami, ami örökre megmarad a gyerek emlékezetében.

Emlékszünk még arra, hogyan gondoskodott rólunk édesanyánk, amikor betegek voltunk? Kezének hűvös érintése láztól égő homlokunkon, különleges italok, amiket hozott nekünk, hogy kortyolgassuk, műsorok, melyeket a kanapéról nézhettünk, kezének simogatása a hátunkon? Talán ezek voltak azok az alkalmak, amikor a legkézzelfoghatóbban éreztük a szeretetét.

A betegség időszakai megtöltik gyermekeink és unokáink emlékezetét a mi gyengéd, gondoskodó odafigyelésünk emlékeivel – Isten irántuk való szeretetének fizikai emlékeztetőivel.

3. A betegség az alázat megtanulásának ideje.

Hajlamosak vagyunk a betegséget a gyengeséggel társítani, nehéz beismernünk a vereséget. Én magam is nagyon büszke voltam arra, hogy gyerekeim mennyire egészségesek voltak a korábbi években. Jó egészségi állapotukat saját anyai érdemeimnek tulajdonítottam (férjem szerint én vagyok a családban az Egészségügyi és Humánszolgáltatások Igazgatója). Bár az egészséges szokások és gyógymódok minden bizonnyal segíthetnek a testünknek könnyebben megbirkózni a betegségekkel, a betegség időszaka arra kényszerített, hogy felismerjem, hogy az egészség, amit élvezünk, végső soron Isten ajándéka, nem pedig ok az én-központú büszkeségre.

A betegség megaláz bennünket: látjuk, hogy sebezhetőek vagyunk, mint mindenki más, és elismerjük, hogy a világ nélkülünk is tovább forog, amikor mi ki vagyunk ütve.

4. A betegség alkalmat ad arra, hogy felismerjük Teremtőnk bölcsességét testünk megtervezésében.

Nagy a kísértés, hogy megpróbáljunk valamiként elrejtőzni, amikor betegségek vesznek körbe bennünket, de nemrég hallottam egy gyermekorvostól, hogy nem az a cél, hogy soha ne legyünk betegek. A megbetegedés valójában a legjobb módja annak, hogy a gyermek immunrendszere erősödjön – a Teremtőnk úgy tervezte meg a testünket, hogy találkozzon a betegséggel, és elhárítsa azt, és tanuljon ebből az immunválaszból, hogy következő alkalommal, amikor jön az újabb betegség, meg tudjon küzdeni vele.

Bár bölcs dolog szükség esetén óvintézkedéseket tenni, Isten azt akarja, hogy másokkal közösségben éljünk, ne magányos burokban. Ha erre gondolok, nem érzem magam annyira legyőzöttnek, amikor a betegség beköltözik a házunkba – ez csak egy újabb lehetőség a gyerekeim immunrendszerének a gyakorlásra és az erősödésre.

5. A betegség alkalom arra, hogy a Legfőbb Gyógyítóra támaszkodjunk.

Amikor a gyerekeim betegek, nem tudok nem állandóan rájuk gondolni, még olyankor sem, amikor alszanak. Minden fizikai és mentális energiámat az ő kényelmükre és jólétükre fordítom. Mennyivel inkább gondoskodik Isten rólunk és családunkról a betegségek idején? Ő soha nem szűnik meg szerető gondoskodásával vigyázni ránk. Ézsaiás könyvében emlékeztet bennünket: „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! Íme, a tenyerembe véstelek be” (Ézs 49,15-16a).

Miközben újra és újra kifosztjuk a gyógyszeres szekrényt, hogy gyógyulást keressünk a családunknak, ne felejtsünk el a Nagy Orvoshoz fordulni, akitől végső soron a gyógyulás jön!

6. A betegség a hálaadás ideje.

Amikor a családunk betegséggel néz szembe, az körülbelül olyan érzés, mintha legyőztek volna. De ez egyúttal lehetőséget is ad arra, hogy gyakoroljuk a hálaadást minden körülmények között (1Tesz 5,18). Sok mindenért hálásak lehetünk: gyógymódok, meleg otthonunk, ahol megpihenhetünk, szeretteink gondoskodása és törődése, a modern orvostudomány, amikor szükségünk van rá, és egészségünk, amelyet normális körülmények között élvezünk, hogy csak néhányat említsünk. Ha a zúgolódást hálára cseréljük, az megmozgatja szellemi izmainkat és segít megtalálni az örömöt a megpróbáltatásokban.

Erica Fitzgerald

Biblical Eldership Resources

De te velem vagy

Erich Hammer – A5, 84 oldal

Erich Hammer ebben a szívünkhöz szóló könyvében beszámol arról a sok szenvedésről és bajról, amelyek az életét végigkísérték. Meglepő őszinteséggel írja le felesége és saját súlyos baleseteit, betegségeit – egészen a szellemi képességek maradandó hanyatlásáig (demencia) -, és ezek szeretetteljes, de fárasztó elhordozását.