Hat meglepetés, melyről minden jegyesoktatónak beszélnie kellene
Az esküvőnk előtt egyetlen alkalommal voltunk Kimm-mel jegyesoktatáson. Talán öt percig, ha tartott, ahhoz elég ideig, hogy a jó szándékú jegyesoktató egy kazettákkal teli dobozt adjon nekünk azzal a buzdítással, hogy hallgassuk végig őket. Bedobtuk az egészet a csomagtartóba. Aztán egy napon – kilenc hónappal később – visszakérte őket. Semmi probléma, ott voltak, ahol hagytuk őket – a csomagtartóban, bontatlanul és érintetlenül…
Ijesztő belegondolni, mennyire felkészületlenek voltunk a házasságra. Nem hibáztatom a jegyesoktatónkat. Nem vagyok biztos benne, hogy ő maga járt-e jegyesoktatásra. De ahogy visszagondolok az elmúlt 35 évre, akadt néhány meglepetés, amiről jó lett volna előre tudni.
Íme hat meglepetés, amelyet szerintem minden lelkipásztornak vagy jegyesoktatónak érintenie kellene:
1. A bűn miatti meglepetés
A jegyesség olyan, mintha egy vidámparkban sétálgatnánk bepárásodott szemüveggel. Annyi mindent nem látni tisztán, de kit érdekel? Hiszen olyan jól szórakozunk! Tudd meg hát az igazságot: a jegyesed sokkal bűnösebb, mint gondolnád. Ha bűnös volta még nem okozott neked meglepetést, készülj fel: majd fog! Nem azt mondom, hogy leendő házastársad titkol valamit. Csak nincs szemed hozzá, hogy meglásd, mi a valóság. Ezért kell tanácsot kérned a barátaidtól, a családodtól és a gyülekezettől, mielőtt a kapcsolatotok komolyra fordulna.
Kölcsönveheted mások szemüvegét, hogy az ő szemükön keresztül nézz a választottadra.
Ezáltal kölcsönveheted mások szemüvegét, hogy az ő szemükön keresztül nézz a választottadra. Emellett mindenképpen beszélnetek kell a múltbéli bűnökről: a családi mintákról, a korábbi kapcsolatokról és ezek részleteiről! Ne rettegj attól, ami napvilágra kerülhet! A választottad ugyanolyan bűnös, mint te. Ne feledd! A bűneink olyan rettenetesek voltak, hogy Krisztus vérére volt szükség, hogy elvegye őket. Isten kegyelmének azonban azon a „bűnáradaton” is hatalma van, mellyel az esküvő napja előtt nem szembesültök. Ne félj! A feltárt romlottság Krisztus megváltásának színterévé válik.
2. A konfliktus miatti meglepetés
Azt hittem, hogy a házasság első éveinek arról kell szólnia, hogy Kimmnek meg kell változnia. Könnyű kitalálni, hová vezetett ez. Korai konfliktusaink a házassági guruk szerint egyszerűen a kommunikációs készség hiányát jelezték. De a Biblia azt mondja: „Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák ezeket?” (Jak 4,1).
„Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák ezeket?”
(Jak 4,1)
Veszekedések és viták akkor történnek, amikor nem kapjuk meg, amire vágyunk. A Kimm-mel való korai konfliktusaim megmutatták, hogy én mire vágytam. Haragudtam rá, mert, nos, jogom volt hozzá. Azt akartam, hogy Kimm tiszteljen engem. Azt hittem, hogy a tisztelet valamiféle elidegeníthetetlen jog, amely a Szentíráson és az amerikai alkotmányon alapul. De nem telt bele sok idő, és rájöttem, hogy jogos vágyaim képesek romboló követelőzéssé fajulni.
Azt hittem, hogy minden egyes feleségemnek szóló bibliai parancs egy újabb szükségletemre és egy újabb jogomra mutat rá, mely jár nekem. De rájöttem, hogy ez a hozzáállás kiveszi Istent a képből – és engem tesz a helyébe. Persze egy tisztelettudó feleség hozzájárul a házasság harmóniájához. De Isten parancsai Kimm számára azért vannak, hogy segítsenek neki növekedni az Őiránta való szeretetben. Nem azért adta őket, hogy a saját céljaim érdekében manipulálni tudjam őt.
3. A „lassú változás” miatti meglepetés
Sétáljunk be egy sötét szobába, és kapcsoljuk fel a villanyt! Mi történik? A szoba azonnal átalakul. Ugyanígy szeretnénk szellemi változást az életünkben: meghallgatunk egy igeszakaszt, bekapcsoljuk az alkalmazás gombot, és a változás egy órán belül bekövetkezik. Lenne értelme, ha a keresztyénség egy italautomata volna. Csak bedobjuk az aprópénzt, és várjuk a „megszentelő” üdítőitalt!
Isten azonban olyan tényezők alapján határozza meg a változás ütemét, melyeket nem láthatunk. Néha lassan adja, hogy alázatban tartson minket. Ez emlékeztet minket arra, hogy mi nem Ő vagyunk. Néha azért változunk lassan, hogy házastársunkat türelemre, szeretetre és irgalomra nevelje. Amikor két ember közös igában van összekötve, Isten az egyik növekedését mindig a másikra tekintettel segíti elő. Ha azonnali változást követelünk friss házasként a másiktól, az kiváló módja annak, hogy újabb problémákat vigyünk be a házasságunkba.
Mivel a változáshoz idő kell, segítenünk kell a fiatal házaspárokat abban, hogy erősítsék az örömhírbe vetett bizalmukat, nehogy kísértésbe essenek, és megfáradjanak vagy megharagudjanak egymásra. Az üdvözítő kegyelem megjelent, és arra tanít bennünket, hogy józanul, igazságosan és kegyesen éljünk e világban, amíg Krisztus megjelenésére várunk (Tit 2,11-13). A változás, amelyet Krisztus hoz, megéri a várakozást.
4. A szex miatti meglepetés
A szexualitás kérdése is okozhat meglepetést. A Disney-filmek látásmódjának hatása alatt házasodunk. Azt várjuk, hogy minden tökéletes lesz, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk. De a szex kiszámíthatatlan dolog. Vannak, akik azt tapasztalják, hogy a testük az együttlétre teremtetett, és a nászúttal egy szexuális kalandokkal teli élet veszi kezdetét. Meglepődnek, hogy ez ilyen jól működik; hisz erre rendeltetett. De sokak számára a szex sokkal nehezebb, mint ahogyan azt képzelték – ennek oka kereshető a múltban, fizikai fájdalomban, gátlásokban és szégyenérzetben, a közös ritmus megtalálásának nehézségében vagy szexuális visszaélések hatásában.
Meglepetésként érhet, hogy a hitvesi ágy ennyi „összeszerelést” igényel – ennyi elkötelezettséget és munkát. Sok keresztyén számára a szex csak egy lemondó sóhaj. Az első században Pálnak beszélnie kellett a szexualitással kapcsolatos félreértésekről és elvárásokról a korintusi gyülekezetnek (1Kor 7,3-5). Az élet nem sokat változott azóta. A valóságban ez a téma sok meglepetést okoz, amire a fiatal pároknak fel kell készülniük.
5. A szülők/sógorok miatti meglepetés
A házasság megkeveri a kapcsolati hálókat. A szüleitek érzik ezt leginkább. Jézus azt mondta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté” (Mt 19,5). Isten arra tervezte a házasságot, hogy új családokat hozzon létre. És ahhoz, hogy családot alapítsunk, el kell hagynunk a régit.
Az elhagyás és a ragaszkodás a szülők tekintélyét és felelősségét is átalakítja.
Az emberek általában ezt a földrajzi távolságra értik: „Kiköltözöm a szülői házból, és összeköltözöm a feleségemmel a város másik végében”. De az elhagyás és a ragaszkodás a szülők tekintélyét és felelősségét is átalakítja. Amikor egy pár összeházasodik, a szülők szerepe eget rengető változáson megy keresztül. Nem szűnnek meg anya és apa lenni, de nem várhatják el, hogy a szerepük ugyanolyan jelentőségű legyen, mint amikor a gyerekeik még kicsik voltak. Az együtt töltött idő, a találkozások gyakorisága, az ünnepek helyszíne, az unokákkal kapcsolatos elvárások, a tanácsok vagy vélemények megosztásának módja – mindezeknek a dicsőséges áldásoknak ki kell lépniük az elvárások területéről az együttműködés színterére.
6. A „megbocsátás ára” miatti meglepetés
„Mindenki azt vallja, hogy a megbocsátás szép gondolat; mindaddig, amíg nem kell megbocsátania valamit” – állapította meg C. S. Lewis. A megbocsátás talán legfájdalmasabb és legbátrabb része, amikor viselnünk kell a házastársunk bűnének az árát. Az ellenünk elkövetett bűn fájdalma nem múlik el egyhamar. Elhamarkodott szavak, elherdált pénz, megszegett fogadalmak – az ebből fakadó fájdalom újra és újra visszatér.
A szívfájdalom és a lelki gyötrelem hívatlanul is betörhet az elménkbe. Akkor lopakodik elő, amikor magunk alatt vagyunk, és már ránk is köszön, ahogy felébredünk. De a bibliai megbocsátás hajlandó megfizetni ennek árát, legalább két szempontból. Először is ki kell mondanunk: „Nem foglak megbüntetni”. Nincs közöttünk olyan ember, aki ne vádolta volna meg magában a házastársát, és ne mondott volna ítéletet felette, ahogy a könyörtelen szolga a Mt 18,28-ban: „Fizesd meg, amivel tartozol!” De ahhoz, hogy a megbocsátás megtörténhessen, ellen kell állnunk természetes ösztönünknek, hogy legszívesebben megfojtanánk az adósunkat, és fel kell mentenünk a büntetés alól.
Másodszor, azt is ki kell mondanunk: „Én fogom megfizetni az adósságot helyetted ezért a bűnért”. Az adósság nem párolog el csak úgy titokzatos módon. Ha kölcsönadok neked, és te nem vagy hajlandó azt visszafizetni, a pénz nem jelenik meg varázsütésre a pénztárcámban. Valakinek el kell viselni a veszteséget. Gyakran ezen bukik el a kibékülés. Meg akarunk bocsátani, de azt feltételezzük, hogy ez nem kerül nekünk semmibe. Úgy érezzük, hogy a puszta hajlandóság, hogy nem állunk bosszút, elegendő. Ösztönösen így reagálunk arra az igazságtalanságra, hogy nekünk kellene állnunk a számlát: „Te vagy a felelős. És még én tartsam a hátamat?” Igazságosabbnak és korrektebbnek tűnik, ha úgy bánunk a házastársunkkal, ahogy a bűne miatt megérdemli (haraggal, közönnyel vagy érzelmi büntetéssel). De amikor ezt tesszük, elfelejtjük, hogy mennyi mindent megbocsátottak nekünk is. Elfelejtjük a saját adósságunkat, melyet Krisztus fizetett ki helyettünk. A mi hatalmas adósságunk is el lett elengedve. A házasság gyakran azt jelenti, hogy nekünk is ugyanezt kell tennünk.
Vedd le a szemellenzőt
Sok fiatal pár szemellenzővel indul a házasságba.
Sok fiatal pár szemellenzővel indul a házasságba – abban a hitben, hogy a házasságuk olyan tündérmese lesz, amilyet megálmodtak, amikor megtervezték a ceremóniát és a nagy szabású nászutat. Az igazság azonban az, hogy a házasság felfedi bűneinket, leleplezi vágyainkat, kihívások elé állítja családi kapcsolatainkat, és megköveteli, hogy rendszeresen gyakoroljuk az olyan megbocsátást, amelynek ára van. A jegyeseknek tudniuk kell, hogy a házasság a szolgálatra való elhívás, ahol két bűnös megtanulja – amíg a halál el nem választja őket egymástól –, hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni a kegyelem evangéliumát.
Ha lelkipásztor vagy jegyesoktató vagy, mesélj a pároknak ezekről a meglepetésekről, melyeket a házasság elkerülhetetlenül tartogat számukra! Ez fel fogja készíteni őket arra a nagyobb csodára, hogy Jézus hogyan munkálkodik megtört embereken keresztül, hogy felfedje páratlan szeretetét (Ef 5,31-32).
Dave Harvey
www.thegospelcoalition.org
Ernst Modersohn – 21×16 cm, 114 oldal, keménykötés
Menyegzői jókívánságok: amit egy apa mondana a leánya menyegzőjének reggelén és amit egy anya mondana a fia menyegzőjének reggelén
A házasság az egyetlen dolog, amelyet az első emberpár magával vihetett a Paradicsomból, ezért becsüljük meg és ápoljuk!