Hogyan kerüljük el az online félretájékoztatást és a dezinformációt?

A videó könnyeket csalt a szemembe. A felvételen egy ukrán apa sírt, miközben felesége és lánya felszálltak egy buszra, hogy elmeneküljenek az országból. A lány a kezeit némán, esdeklően nyújtotta apja felé, hogy ő is menjen el a családdal. Felesége szemei duzzadtak és vörösek voltak a sok sírástól.

Csak egy probléma volt.

A katona valójában nem ukrán volt, hanem orosz. A történetet megosztó híroldal tévedett. Valószínűleg a Twitteren találták a történetet.

Ha már a Twitterről beszélünk, egy nappal azelőtt, hogy láttam volna a fotót, egy barátom küldött egy képernyőképet Matt Walsh^[1] tweetjéről, amelyben Matt azt állította, hogy a legtöbb amerikainak (beleértve neki magának is) pedofil vágyai vannak. Megdöbbentem, ezért felkerestem az oldalt bővebb információ reményében.

A tweet persze elterjedt, mint a vírus, és Matt reagált is rá. De nem azért, mert a kép valós volt. Azért reagált rá, mert egy photoshopolt hamisítványról volt szó.

Két nappal korábban Elon Musk felvett az „NFT & Crypto” Twitter-listájára. Felajánlotta, hogy benevez egy versenyre, ahol 15 000 bitcoint nyerhetek. A részvételhez egyszerűen csak tweetelnem kellett neki és öt másik embernek a listán. A következő napon a Twitter-fiókom zsúfolásig megtelt a többi, listán szereplő ember bejegyzéseivel, akik rám és Elonra tweeteltek.

Sajnos végül egyikük sem nyert semmit. Valójában egy hamis Twitter-fiókról volt szó. A nyereményjáték linkje adathalász átverés volt csupán.

Tehát egy hét alatt egy esetben épphogy elkerültem a félretájékoztatást, két esetben pedig a dezinformációt. De ahelyett, hogy büszke lettem volna magamra, inkább feltettem a kérdést, vajon hány hamis információt nem vett észre a radarom? Valószínűleg nem keveset.

Isten kilencedik parancsolatát – „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” – a közösségi média semmibe veszi.

Isten kilencedik parancsolatát – „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” – a közösségi média semmibe veszi (2Móz 20,16). Ahol azonban a valótlanság gyökeret ver, ott a társadalmi bizalom is csökken. A barátok kételkedni kezdenek a barátokban, mert egyre inkább egyetértünk abban, hogy „már nem tudom megmondani, mi az igazság”.

Jézus figyelmeztette követőit: „Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!” (Mt 10,16). A közösségi internet korában ez azt jelenti, hogy el kell utasítanunk a kísértést arra, hogy cinikussá váljunk, ugyanakkor bölcsebbé kell válnunk, hogy fel tudjuk ismerni a hazugság terjesztésének módját. Jelenleg kétféle hazugság virágzik a közösségi médiában: a félretájékoztatás és a dezinformáció. Mindkettő esetében a jelenség megértése az első lépés a védekezés felé.

A félretájékoztatás jelentése

A félretájékoztatásnak két formája van: (1) a szándékolatlanul, rosszindulat nélkül megosztott valótlanságok és (2) a valós események kontextusuktól való megfosztásával vagy megtévesztő átfogalmazásával létrehozott hazugságok.

Nem szándékos félretájékoztatás: Gyakran előfordul, hogy a nem szándékos hazugságok szívmelengető történeteket tartalmaznak, mint amilyen Todd Beamer telefonhívásáról készített hamisított kivonat^[2] is volt, mely elvileg a 2001. szeptember 11-én a 93-as járat fedélzetén történt beszélgetést rögzítette. A kivonat kétségkívül meghatóra sikerült, ezért nem meglepő, hogy a rekonstruált beszélgetés képernyőképei tavaly szeptemberben vírusként terjedtek a keresztyén Twitteren. A rengeteg megosztás meggyőzte a legtöbb embert (köztük engem is), hogy a felvétel hiteles.

Ha ugyanis nem volt igaz, akkor miért terjedt el?

A közösségi média minden algoritmusát úgy terveztek meg, hogy pontosan be tudja azonosítani a sikeres posztokat (azokat a posztokat, amelyek vonzzák az érdeklődést, tehát a kommenteket, kedveléseket vagy megosztásokat), hogy azokat a lehető legtöbb ember elé tudja tárni. Ezáltal a felhasználók tovább maradnak a platformon, ami több reklámbevételt jelent. Az érzelmileg lebilincselő posztok nagyszerűek az üzlet számára. Kit érdekel, hogy igazak-e?

Kontextus nélküli félretájékoztatás: A partizán híroldalak és influenszerek gyakran eltávolítják egy idézet vagy videó kontextusát^[3], hogy az illeszkedjen a mondanivalójukhoz. Ez felháborodást vált ki, ami növeli körülötte az érdeklődést, és arra készteti az algoritmust, hogy kiemelje az adott posztot. Szeretjük a legrosszabbat feltételezni ellenségeinkről, ezért kevesen jutnak el odáig, hogy megvizsgálják a tágabb kontextust, amely értelmet ad a látszólag felháborító történetnek vagy idézetnek.

A dezinformáció jelentése

A dezinformáció olyan hamis történet, fotó, infógrafika vagy idézet, melyet számító ügynökségek állítanak elő azzal a céllal, hogy megosztottságot, bizalmatlanságot és gyűlöletet szítsanak. Kína, Irán és Oroszország mind bebizonyították már, hogy hozzáértően manipulálják a közösségi média algoritmusait, hogy vírusos dezinformációt terjesszenek az amerikai társadalom destabilizálása érdekében.

Számos példa van a külföldről kreált történetekre: az ISIS vegyi robbanást okozott Lousianában, halálos foszforszivárgás Ohióban, ukrán vadászgépek lelőttek egy kereskedelmi járatot, az alaszkaiak petíciót nyújtottak be az uniótól való elszakadásra, II. Erzsébet királynő a harmadik világháború közelgő kitörésére figyelmeztetett 2017-ben stb.

A legtöbb amerikai nem is tudott a digitális dezinformációs kampányokról egészen a 2016-os választásokig, amikor is orosz ügynökök mindkét elnökjelöltről tengernyi hamis történetet tettek közzé, melyeket a választók mindkét tábora túlságosan is hajlandó volt elhinni.

Dezinformációs szabálykönyvét – az úgynevezett aktív intézkedéseket – jóval az internet előtt fejlesztette ki a KGB. A New York Times egy kiváló dokumentumfilm-sorozatban ismerteti a KGB hétlépcsős programját a dezinformáció terjesztésére:

1. Találj egy rést: Határozd meg azokat a helyeket, ahol a társadalom a leginkább megosztott és ellenséges, így szét tudod választani őket egymástól.

2. A nagy hazugság: Alkoss egy olyan hatalmas hazugságot, melyről nehéz elhinni, hogy kitalált.

3. Az igazság magja: Ezt a hazugságot egy kis igazság köré építsd fel, hogy hitelessé tedd.

4. Tüntesd el a nyomaidat: Gondoskodj arról, hogy a hazugság ne legyen könnyen visszakövethető külföldi forrására.

5. A hasznos idióta: Azonosítsd be azokat az embereket, akik ellenségességük miatt könnyű célponttá válhatnak a hazugság számára. Használd ezeket a „birkákat” a hazugság terjesztéséhez.

6. Tagadj mindent: A bizonyítékoktól függetlenül tagadd, hogy bármi közöd lenne a hazugság kitalálásához.

7. A hosszú távú játék: Csak néhány mag fog hosszú idő alatt gyökeret ereszteni. Vess tehát minél többet, és ápold az ígéreteseket.

Pontosan így történt a Pizzagate esetében. Az oroszok feltörték John Podesta e-mailjeit, és közzétették a WikiLeaks-en. Ez lehetővé tette számukra, hogy eltüntessék a nyomaikat, és később tagadják az érintettségüket. Néhány hónap elteltével a 4chan^[4] név nélküli képviselői elkezdtek John Podesta és a Cosmo Pizza közötti e-mailekkel foglalkozni. Az e-mailváltás volt az igazság magja. A nagy hazugság az volt, hogy a levelek kódolt nyelvezettel íródtak, amelyből kiderült, hogy Clintonék egy titkos gyermekszex-kereskedő hálózatot működtetnek az étteremben. A hasznos idióták bevették a hazugságot, és elterjesztették a legfőbb közösségi média platformokon. Néhány hónappal később egy fegyveres keresztyén jelent meg a Cosmo Pizzában, hogy kiszabadítsa a gyerekeket egy nem létező pincéből…

Voila! A véleménykülönbség és a bizalmatlanság magjai elvetve. És a Clinton által működtetett szexkereskedelmi hálózatok körüli pletykák a mai napig élnek és virulnak.

Hat alapelv a dezinformációval és félretájékoztatással szembeni védekezéshez

A félretájékoztatás és a dezinformáció működésének megértése az első lépés ahhoz, hogy felvértezzük magunkat a hamissággal szemben. Íme hat további alapelv az online hazugságok bölcs elkerüléséhez.

Tanúsíts fokozott óvatosságot, amikor olyan emberekről szóló lejáratásokat olvasol, akiket hajlamos vagy nem kedvelni!

1. Ellenőrizd a szenzációs szalagcímeket! Ha egy történet vagy idézet furcsán hangzik, valószínűleg az is. Mivel hajlamosak vagyunk elhinni az ellenségeinket démonizáló^[5] szalagcímeket, tanúsíts fokozott óvatosságot, amikor olyan emberekről szóló lejáratásokat olvasol, akiket hajlamos vagy nem kedvelni. Az algoritmus tudja, hogy mit utálsz, és örömmel szítja fel a haragodat, ha ezzel egy másodperccel tovább maradsz a platformon.

2. Ellenőrizd a forrást, mielőtt rákattintasz, kommentelsz, megosztasz vagy lájkolsz! Amikor bekapcsolódsz egy posztba, azt üzened az algoritmusnak: „Adj még ehhez hasonlókat”. Védd magad azzal, hogy megnézed az anyag forrását, mielőtt rákattintasz. Általában a forrás weboldal a kép alatt látható. Ha nem egy jó hírű, ismert intézményről van szó, akkor guglizz rá, mielőtt belevágsz. Ezzel meg tudod védeni a hírfolyamodat a jövőben az algoritmus által generált valótlanságoktól.

3. Ha látsz valamit, ne jelentse azt, hogy el is hiszed! A képeket meg lehet hamisítani. A videókat ki lehet ragadni a kontextusukból. A deepfake-ek^[6] léteznek. Ha beillesztünk egy fotót a Google Images alkalmazásba, könnyen megtalálhatjuk annak eredeti forrását és kontextusát. Ha rákeresünk egy beszédre a YouTube-on, megtalálhatjuk az idézet eredeti kontextusát.

4. Ne hidd el csak azért, mert egy keresztyén mondta! Sajnos a keresztyének egyike annak a három csoportnak az Egyesült Államokban, akiket külföldi hatalmak dezinformációjukkal aktívan célba vesznek. Az MIT Technology Review szerint a 20 legnépszerűbb keresztyén Facebook-oldal közül 19-et külföldi álhírgyártók (troll farmok) működtetnek. Stratégiájuk – mely abból áll, hogy 95 százalékban más oldalakról lopott keresztyén tartalmakat posztolnak, majd csúsztatnak mellé 5 százaléknyi őrültséget – hatékonyan változtatja a keresztyéneket dezinformációt terjesztő „hasznos idiótákká”.

Úgy kell szeretnünk az igazságot, hogy felkutatjuk azt.

5. Olvass többet a szalagcímeknél! A marketingesek imádják a kattintásokat. Féligazságokat tesznek a főcímekbe, csak hogy kattintásra késztessenek. Sokan azonban nem kattintanak, hanem azt feltételezik, hogy a főcím teljes mértékben igaz. Még az őszinte főcímek is ritkán foglalják össze a teljes történetet. Mindenképpen érdemes elolvasni az egészet.

6. Ismerd be, ha tévedtél! Michael Graham barátom megosztotta a 93-as járaton történt telefonbeszélgetés „kivonatát”, amelyet korábban említettem. Aztán valami megdöbbentő dolgot tett: kiadott egy mea culpa-t. A legtöbb emberben nincs meg ehhez a kellő őszinteség vagy bátorság. De amikor megtesszük, megmutatjuk, hogy jobban törődünk az igazsággal, mint a hírnevünkkel. Ez óriási hitelességet kölcsönöz a Jézusról szóló állításainknak.

Az „Úgysem bízhatunk semmiben” cinikus állítás nem válasz a rengeteg hazugságra az interneten. Ehelyett úgy kell szeretnünk az igazságot, hogy felkutatjuk azt. A keresztyének arról legyenek ismertek, hogy a dekontextualizációval^[7] szemben is igyekeznek megérteni a kontextust, és a dezinformációval szemben is keresik az igazságot.

Patrick Miller

thegospelcoalition.org

Patrick Miller (MDiv, Covenant Theological Seminary) a The Crossing gyülekezet lelkésze. A Truth Over Tribe podcastban kulturális kommentárokat és interjúkat tesz közzé vezető keresztyén gondolkodókkal, illetve társszerzője a hamarosan megjelenő Truth Over Tribe: Pledgeing Allegiance to the Lamb, Not the Donkey or the Elephant (Igazság a törzsek felett: A báránynak, nem a szamárnak vagy az elefántnak fogadunk hűséget) című könyvnek. Feleségével, Emily-vel két gyermekük van.

---

---

---

---

[1] amerikai jobboldali politikai kommentátor és szerző

[2] https://www.eternitynews.com.au/world/ther-transcript-from-flight-93/

[3] eredeti szövegkörnyezet

[4] a 4chan egy egyszerű képalapú faliújság, ahol bárki névtelenül írhat kommenteket és képeket oszthat meg.

[5] ördögien rossznak, ártó szándékúnak tart, ill. annak nyilvánít

[6] mesterséges intelligencia alapú videómanipulációs technika

[7] eredeti szövegkörnyezetétől megfosztani