Kit vegyek feleségül? Kérdezd Boázt! Kihez menjek hozzá? Kérdezd Ruth-ot!

Ha Ruth könyvét olvasva csak egy szirupos történetet látunk, mellyel elő lehet állni esküvői alkalmakon, akkor könnyen elkerülheti a figyelmünket a könyv valódi témája, mely súlyos és merész, és igencsak felforgatja az udvarlással és házassággal kapcsolatos modern érzékenységünket. Sőt ez a téma könnyen felboríthatja a keresztyén körökben elfogadott randevúzási gyakorlatokat is.

Bár jelenlegi keresztyén kultúránk nem valószínű, hogy feladja a házasság előtti romantikus szerelemről alkotott elképzelését, illetve ez iránti vágyát, Ruth története jobb módot kínál annak a kérdésnek a megközelítésére, hogy „Vajon tényleg ő az igazi?”.

Két özvegyasszony története

A két megözvegyült asszonyról és boldogulásukról szóló történetbe ágyazva maga a házasság koncepciója jelenik meg, mely látható a két védtelen nőnek a helyzetében és törvényes jogaik határozott érvényesítésében. Emellett képet kapunk nemes lelkű férfiakról és nőkről, és kulcsot Isten akaratának megtalálásához a házastársi kapcsolatban.

Naomi, miután elvesztette férjét és két fiát, magára maradt Moáb mezején moábi származású menyeivel. Mivel arra készül, hogy visszatér Izraelbe, arra biztatja menyeit, hogy menjenek vissza a családjukhoz, és keressenek férjet a saját népük körében. Izrael Istenének áldását kéri rájuk: „Bánjon veletek az Úr olyan szeretettel, amilyennel ti bántatok a meghaltakkal és velem! Adja meg nektek az Úr, hogy mindkettőtök nyugalmat találjon majd férjének házában!” (1,8b-9). Tehát azt mondja nekik, hogy menjenek újra férjhez, vessenek véget özvegységük küzdelmes napjainak. Ruth azonban inkább Naomival marad, ezáltal elfogadja Izrael Istenét, a moábi istenektől pedig elfordul.

Izráelbe való visszaérkezésük épp egybeesik az árpaaratás kezdetével. Ez nem pusztán szerencsés véletlen. Az Úr törvénye és a törvény Ura gondoskodik erről a két özvegyasszonyról. Az Úr nem késlekedik. Az Ő terve már akkor elkezd kibontakozni, amikor Naomi két fia meghalt. Naomi hallott arról, „hogy ismét gondjaiba vette népét az Úr, és kenyeret adott neki”, ennek köszönhetően éppen a megfelelő időben indul el Moáb mezejéről és érkezik meg Betlehembe.

Mit hoz a házasság?

Ruth könyve nem egy kézikönyv arról, hogyan szerezzünk férjet, mégis van mondanivalója az udvarlásról alkotott modern felfogásunkkal kapcsolatban.

Mózes törvénye a sógorházasságról (5Móz 25,5-16) úgy szólt, hogyha a férj elhunyt, akkor a férfitestvérének kellett feleségül vennie az özvegyet. Ez a számunkra ma már elképzelhetetlen törvény a kegyelem törvénye volt, mely azt a célt szolgálta, hogy védelmezze az özvegyasszonyokat, gondoskodjon róluk és a család vérvonalának folytatásáról, ha az asszony még képes volt gyermeket szülni.

Ruth ugyan nem ismerte ezt az ő jólétét is szolgáló rendelkezést, mégis azt mondta az anyósának: „Néped az én népem, és Istened az én Istenem”. Ruth szilárd jellemről és engedelmességről tett tanúbizonyságot azáltal, hogy követte anyósa tanácsait ebben az egyszerre különös és gyönyörű történetben.

Az árpa betakarítása idején Ruth kimegy a földekre, hogy kalászt szedegessen az aratók után. A szöveg finom iróniával arról számol be, hogy Ruth „történetesen” arra a mezőre téved, amely Boázé, aki gazdag földbirtokos volt és rokona Naominak. Boáz épp ekkor érkezik meg a városból, hogy megvizsgálja aratóföldjeit. Azonnal megakad a szeme Ruth-on. „Ki ez a fiatalasszony?” – kérdezi. Megtudja, hogy az a fiatal özvegyasszony ez, aki Naomival együtt tért vissza Moáb mezejéről. Ez elég információ Boáz számára. Az asszony nincs férjnél, a híre már elterjedt Betlehemben, ami eljutott Boáz fülébe is. De ez a nő nem pusztán egy külföldről jött bevándorló, hanem az izraeliták Istenének követője.

Az aratás hetei alatt Boáz védelmébe veszi Ruth-ot és Naomit, és gondoskodik róluk. Még arra is utasítja szolgáit, hogy mérjenek ki nekik hat mérték árpát (3,17). Boáz figyelmes, tisztelettudó, valódi úriember. Eközben Naomi tervet készít, melyet a sógorházasságról szóló törvényre épít.

Megváltó házasság

Az árpa aratása sikeresen befejeződött. Boáz a munka befejezését lakomával ünnepelte meg, és most a közelben pihenve vigyázza értékes készleteit. Mintha egy lakodalom képe tárulna elénk a védelmező férjjel a középpontban – csak a menyasszony hiányzik.

Naomi utasítja Ruth-ot, hogy mosakodjon meg, kenje meg magát (illatos olajokkal?), és vegye fel a legjobb ruháját. Ruth egyelőre még nem választottja senkinek, nincs eljegyezve, talán még álmodni sem mer róla. De ha őt választják, akkor készen áll, mint egy szeplőtelen menyasszony. Naomi utasításai egyre furcsábbak és furcsábbak a mi füleink számára: „…hajtsd fel a takarót a lábánál (ti. Boáz lábánál), és feküdj oda! Ő majd megmondja neked, hogy mit csinálj”.

Így hát Ruth titokban elmegy a szérűre, felhajtja az alvó Boáz lábánál a takarót, és odafekszik. Boáz az éjszaka közepén felébred, és megdöbbenve látja, hogy egy nő fekszik a lábánál. Figyeljük meg: a nő a lábánál fekszik, nem pedig mellette! Ez tehát nem valami elcsábítás! „Terítsd rá ruhád szárnyát szolgálóleányodra” – mondja Ruth ezzel jelezve, hogy hajlandó magát a férfi védelme alá helyezni a házasság nyújtotta biztonság által, amelyet oly nagyon keres számára Naomi (3,1).

Győzelem győzködés nélkül

Azonban van egy másik, közelebbi rokon is, aki úgy dönthet, hogy megváltja Ruth-ot. Boáz, mivel nem tudja, hogyan alakulnak a dolgok, nincs abban a helyzetben, hogy udvaroljon. Bolondnak tűnne, ha ezt tenné, majd kicsúszna a kezei közül Ruth, mint valami árpaszem. De Boáz anélkül is megnyeri magának Ruth-ot, hogy udvarolna. Már bemutatkozott neki korábban, mint olyasvalaki, aki védelmezni akarja és gondoskodni róla.

Ruth így reagál Boáz viselkedésére: „Milyen jóindulatú vagy hozzám, uram! Megvigasztaltál engem, és szívélyesen beszéltél velem, pedig én még csak a szolgálóleányaid közé sem tartozom!”. Tehát udvarlás nélkül elnyerte Ruth szívét. De hol van a szerelem ebben a történetben? Boáz Ruth jólétére gondol, ez a valódi szerelem: „…de van egy nálam közelebbi rokonod is… ha holnap az vállalja érted a rokoni kötelezettségét, hát vállalja!” (3,12-13).

Vajon Boáz közömbös saját boldogságának kilátásai iránt? Az izraelita kultúra, melyben élt, megbecsülte a nőket, és védőhálót vont köréjük. Tudta, hogy a Ruth iránt érzett tiszteletből és megbecsülésből távol kell tartania magát a nőtől – képletesen és szó szerint is. Ruth még nem az övé, és talán soha nem is lesz az. De Boáz becsületes ember volt, így amikor szembesült a kötelezettségével, pontosan eleget tett annak.

Boáz el van ragadtatva Ruth-tól. Csodálkozik, hogy a lány őt „választotta” (ami egyet jelent azzal, hogy alávetette magát anyósa utasításának). Ismeri a lány kiváló tulajdonságait és jó hírét. „(Boáz) nem nyugszik… , amíg végére nem jár még ma ennek a dolognak” (3,18).

A közelebbi rokon nemet mond, amikor megtudja, hogy Naomi vagyonával – ami az övé lehetett volna – egy feleség is együtt jár.

Boáz nem vesztegeti az időt, maga mellé vesz tíz embert a város vénei közül, és kijelenti, hogy ő vállalja Ruth-ot (4,10).

Ruth története nem egy Disney-film. Nem a házasság modern, nyugati, romantikus szemléletét ábrázolja, hanem valami sokkal fontosabbat: embereket, akik engedelmeskednek Istennek, és meglátják jóakaratát abban, ahogyan törvénye által Ő gondoskodik róluk.

Alkalmazás a jelenkorban

Ruth és Boáz házasságkötése szűkszavú, de lényegre törő szavakkal van leírva: „Így vette el Bóáz Ruthot, és az a felesége lett. Bement az asszonyhoz” – ebben a sorrendben (4,13). A szöveg azt is megjegyzi, hogy voltak tanúi az egybekelésnek, akik áldásukat adták rá. Ez tehát nem olyan eset volt, amikor valaki a családtól, a közösségtől vagy Isten áldásától függetlenül inkább az együttélést választja.

Ruth történetét ma is bölcsen alkalmazhatják a keresztyének, a későn kötött házasságok és az online társkeresés napjaiban, a „kémián alapuló” választás vagy elutasítás napjaiban.

Nem tudjuk, hogy Boáz jóképű vagy Ruth gyönyörű volt-e, hogy komolyak voltak-e vagy „viccesek”, vagy hogy mit szerettek csinálni a szabadidejükben. De ismerjük jellemüket és Istenüket. Talán ennyi elég is.

Akárcsak Ruth esetében, a nők „vészforgatókönyve” ma is az Istennek való alárendelődés, azaz az Ő akaratának követése ma, holnap és holnapután, függetlenül a kilátásoktól. Ha egy férfi elkezd érdeklődni irántad, tájékozódj róla, milyen híre van! Keresd a becsületesség és a tisztesség jeleit, valamint a gondoskodás és védelmezés szándékát! Várj az Úrra!

Hogyan keressen az istenfélő férfi párt magának? A lehető legnagyobb becsülettel, tisztességgel és tisztasággal. Első kézből származó ismeretekkel a nő jó híréről. Az időt rászánva és türelemmel. A nő nem az övé, amíg a házasságkötés Isten és az Ő népe áldásával meg nem történt.

De aztán jöhet a közös ünneplés!

Vivian L. Hyatt

thegospelcoalition.org

Mindörökre a tiéd

Ernst Modersohn – 21×16 cm, 114 oldal, keménykötés

Menyegzői jókívánságok

Amit egy apa mondana a leánya menyegzőjének reggelén
Amit egy anya mondana a fia menyegzőjének reggelén

A házasság az egyetlen dolog, amelyet az első emberpár magával vihetett a Paradicsomból, ezért becsüljük meg és ápoljuk! Éljünk vele és benne úgy, ahogyan azt teremtő Istenünk eltervezte!