Miért nem nyúlt Isten az újraindító gomb után?

Miért nem nyúlt Isten az újraindító gomb után?

Miért nem nyúlt Isten az újraindító gomb után?

Nemrég frissítettem a számítógépem operációs rendszerét. Bosszantó módon most van egy olyan számítógépem, amely rendszeresen lefagy. Az egyetlen megoldásnak az tűnik ilyenkor, hogy az újraindító gomb után nyúlok, hogy újra életet leheljek a gépbe.

Amikor Isten megteremtette az emberiséget, hamarosan azt látta, hogy a bűn megrontotta őket. Mindez nem fokozatosan történt. A bűnbeesésről a Teremtés könyve 3. fejezetében olvashatunk. Amint a bűn belépett a történetbe, Ádámot és Évát látjuk, amint elbújnak és védik magukat, és amikor szembesítik őket, folytatják ezt a mintát: egymást vádolják, sőt Ádám még Istent is hibáztatja a történtekért.

A következő fejezetben arról olvasunk, hogy az egyik fiuk megöli a testvérét. A bűn hatása azonnali volt, és pusztító hatással bírt az egész emberiségre nézve. Pedig arra lettünk teremtve, hogy szeretetközösségben legyünk Istennel és egymással. Isten végignézte, ahogy az emberiség, mint valami rákos megbetegedés, szétterjed a világon, és az önérvényesítés csillapíthatatlan törekvésében pusztító módon felemészt minden lehetőséget a szeretetre. A szerető Isten egy olyan világot teremtett, amely hamarosan tele lett gyűlölettel.

Pedig arra lettünk teremtve, hogy szeretetközösségben legyünk Istennel és egymással.

Miért nem bootolta újra Isten a világot?

Nem arról van szó, hogy Istennek nem volt meg a hatalma az újraindításhoz. Ő, aki a szavának erejével mindent életre hívott, ugyanilyen könnyen eltörölhette volna az egészet, és kezdhetett volna mindent elölről. Az özönvízzel valóban eltörölte a bolygót, mégis megmentett bűnösöket, hogy folytathassák ugyanazt a fajt, amely már az első alkalommal is a bűn határait feszegette.

Nem arról van szó, hogy Istent nem érdekelte a bűn. Gyűlöli és annak teremtésre gyakorolt pusztító hatásait is. Ő gyűlöli a halált annak minden formájában – fizikai és szellemi formában egyaránt.

Akkor miért nem indította újra a teremtést, különösen az emberiséget?

A két legnagyobb kérdés, amellyel valaha is szembesülhetünk, központi szerepet játszik e kérdés megértésében: először is, melyik isten ez az Isten, vagy másként fogalmazva, milyen Isten? Másodszor, mit jelent az, hogy az Ő képmására lettünk teremtve, avagy mi az ember?

Ha körbetekintünk a Föld bolygó istenváltozatai között, elképesztő összhangot találunk. A legtöbb szembejövő istenfigurát a hatalom vagy az irányítás iránti vágy határozza meg. Sok tekintetben inkább – ahogy Feuerbach fogalmazott – „a saját egónk égbe való kivetítései” ők. Vagyis az emberek istenei általában az emberiség – pontosabban a bukott emberiség – nagyobb és jobb változatai. Mivel a bukott világban az életünket az önérvényesítés, és annak vágya jellemzi, hogy uraljuk körülményeinket és ellenfeleinket, ezért ugyanennek kell igaznak lennie Istenre is (vagy legalábbis hajlamosak vagyunk így gondolni).

A Biblia Istene azonban újra és újra meglep minket, ha egy istenivé nagyított bukott és versengő embert keresünk. Mert helyette egy olyan Istent találunk, aki másra összpontosít, egy olyan Istent, aki csak ad és ad. Ő olyan Isten, aki nemcsak a gazdagságából, hanem önmagából is kész adni.

Ez mind szép és jó, de miért nem indította Isten újra a bukott és lázadó teremtést?

Ő olyan Isten, aki nemcsak a gazdagságából, hanem önmagából is kész adni.

Először is azért, mert Isten tudta, hogy az Ő képmására teremtett emberiség mindig is felfedezi majd azt a tartományt, mely kívül esik Isten szeretetén. Mivel az igaz szeretetet soha nem lehet kikényszeríteni, a tiltott gyümölcs felfedezése mindig is bizonyos furcsa vonzerővel bírt volna a kreatív és kíváncsi természettel megalkotott teremtmények számára. Isten tehát újraindíthatná, de akkor minden újra megismétlődne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Isten valamiképpen egy rosszul megtervezett – végzetesen hibás – teremtésnél maradt volna örökre.

A második és legfőbb ok, amiért Isten nem indította újra, hogy neki már volt egy terve. Isten már a világ megalapítása előtt tudta, hogy mi kell ahhoz, hogy a világot a Szentháromság szerető közösségéhez csatlakozó teremtmények népesítsék be. Tudta, hogy ehhez többre lesz szükség, mint egy önmagában egyébként lenyűgöző teremtésre.

Isten valóban Isten, és mi nem vagyunk azok. Ezt az igazságot a kígyó hazugsága kérdőjelezte meg a kertben. Az emberiségnek egy rivális, istenhez hasonló státuszt kínáltak, és mi azonnak ráharaptunk. Istent ez elszomorította, de nem lepődött meg. Neki terve volt.

Isten azon jogát, hogy Isten legyen, és természete szerint uralkodjon, évezredek óta vitatják. A legnagyobb kihívást talán az emberiség hamis istenkomplexusa jelenti, melynek köszönhetően úgy viselkedünk, mintha istenek lennénk. Istent játszunk, amikor Isten szeretetre méltó teremtését egy önszerető és öncélú birodalommá züllesztjük. Aztán gondolkodás nélkül kivetítünk egy hataloméhes, dicsőséghajhászó, öncélú valaki képét az égbe, és azt mondjuk, hogy Isten olyan, mint mi.

Mivel emberek milliárdjai élnek ebben a hazugságban, Isten bizonyára le van szavazva, és az Ő nagyszerű terve meghiúsult. A pokol bizonyára gúnyosan nevet. Egyáltalán nem! Isten valóban Isten, és mi nem vagyunk azok. Isten olyan, mint Isten, és nem olyan, mint mi, bukott emberek. Isten szerető és adakozó, nagylelkű és jóságos marad. És ami a legmegdöbbentőbb, Istennek nem kell újraindítania a világot, hogy helyrehozza az emberiség bukását.

Istennek nem kell újraindítania a világot, hogy helyrehozza az emberiség bukását.

Az evangéliumban felfedezhetjük, hogy Istennek terve volt. Felfedezhetjük az Isten elleni lázadás és gyűlölet legsötétebb bugyrait. Élhetünk a hazugságban a világ rendelkezésünkre álló eszközeivel. De soha nem tudjuk a hazugságot igazsággá változtatni. Isten valóban Isten, mi pedig nem vagyunk azok, és az Ő szándéka továbbra is igaz. Istennek lesz egy olyan teremtése, amely tele lesz olyan emberekkel, akik szeretik Őt és egymást, és osztoznak a Szentháromság közösségének örök örömében.

A világ megalapítása előtt Isten már eltervezte, hogy önmagát adja értünk. Eltervezte, hogy elküldi Fiát, hogy meghaljon helyettünk, és ezáltal annyira megdöbbentsen bennünket Isten tőlünk teljesen különböző jellemével, hogy megnyerje szívünket az önszeretet látszólag megtörhetetlen hatalmából. Amikor Jézus meghalt a kereszten, megfizette a bűnünkért járó büntetést, de még ennél is többet tett: feltárta az igaz Isten valódi dicsőségét, hogy ezáltal a bűnös, önimádó „kisisteneket” visszavezesse az igaz Istennel való közösségbe. Isten nem osztja meg dicsőségét egyetlen istenutánzattal sem, de megosztja szeretetének dicsőségét velünk, akik az övéi vagyunk!

A kígyó, az összes ember és az egész pokol mindent beleadott, hogy meghiúsítsa Isten teremtésre vonatkozó nagyszerű tervét. De mindannyian kudarcot vallottunk. Egy napon mindenki tudni fogja, hogy elbukott. Egy napon minden térd meghajlik majd. És azon a napon csodálkozva néznek majd Krisztus menyasszonyára. Isten azt tervezte, hogy hatalmas számú embert von be a Szentháromság szerető közösségébe. És pontosan ezt is tesz!

Istennek nem kellett újraindítania a teremtést. Istennek volt egy terve, amely nem az eredeti teremtéstől függött, hanem az Ő nagyszerű megváltási tervétől. Ez egy jobb terv volt.

Peter Mead

biblicalpreaching.net/2015/07/01/why-didnt-god-reboot

Peter Mead az angliai Chippenhamben működő Cor Deo nevű szolgálati képzési program igazgatója. Emellett tagja a Trinity Chippenham gyülekezet vezetői csapatának is, amelyet 2014-ben segített megalapítani. Az Union School of Theology előadója. A Multnomah Biblical Seminary-n tanult, mielőtt a Gordon-Conwell Theological Seminary-n Haddon Robinson vezetésével megszerezte a Doctor of Ministry fokozatát a magyarázó igehirdetés területén. Peter a Tetszett, hogy benne lakozzékA csodálatban elmerülve, és az Alapok c. könyvek írója, és az igehirdetésről szóló blog: BiblicalPreaching.net szerzője. Felesége Melanie, hat gyermekük van.



Isten, emberiség és örökkévalóság

Isten, emberiség és örökkévalóság

Erich Sauer – A-5, 196 oldal

Az egész üdvterv meglepő mélységben és lényeges összefüggéseiben bontakozik ki az olvasó szeme előtt. A csatolt üdvtörténeti ábrázolás megkönnyíti és elősegíti a megértést.


Share this post