„Miért olvassak könyveket?” – amikor az interneten mindent megtalálok

„Miért olvassak könyveket?” – amikor az interneten mindent megtalálok

A kérdésre létezik egy általános és egy keresztyén válasz is. Először azonban vizsgáljuk meg, miért merül föl ez a kérdés egyáltalán. Statisztikák azt mutatják, hogy egyre kevesebb az olvasással eltöltött idő. A kiadott könyvek száma nem csökkent, de a kinyomtatott darabszám jelentős mértékben. Ugyanakkor a tévé és a számítógép előtt, ill. okostelefon használatával eltöltött idő növekszik.
Gyermekek esetében még erőteljesebb a tendencia, ami jelentős részben annak a következménye, hogy kevésbé képesek tudatosan dönteni. Ugyanakkor úgy tűnik, a tudatosság a legtöbb esetben a felnőttek esetében is hiányzik. Felmérések alapján arra a kérdésre, hogy miért nem olvasnak, a válaszadók 45-55%-a azt válaszolja, hogy leginkább azért, mert nincs ideje. Ugyanakkor a tévénézés teljesen beszippantja az embereket, különösen az 50 év felettieket: Magyarországon 2018. évi adatok alapján naponta 4 óra 40 percet töltöttünk átlagosan a készülék előtt (az 50 felettiek 6 óra 29 percet). Egy néző átlagosan 120 db reklámot lát a tévében naponta. Az internethasználat – műszaki adatok alapján – világszinten átlagosan napi 6 óra 49 perc volt 2018-ban minden eszközt számításba véve. Egy magyar piackutatás szerint az aktív internethasználat 2018-ban átlagosan 3,8 óra volt.
Miért ez a sok adat? Azt hiszem, kiválóan bizonyítják, hogy a „nincs időm” állítás erősen relatív. Nem azt jelenti, hogy valóban ne volna egy olyan időtartam a napirendünkben, amikor kezünkbe vehetnénk egy könyvet, hanem azt, hogy mást választunk helyette. Talán már nem is választunk, csak automatikusan kapcsoljuk a tévét, számítógépet, öntudatlanul lapozgatjuk a telefont.

Miért jó olvasni?

Az interneten valóban elérhető nagyon sok információ, emellett rengeteg szórakozási lehetőséget nyújt. Ugyanakkor a nem keresztyének is több érvet hoznak fel amellett, hogy miért érdemes mégis könyvet olvasni. Néhány ezek közül:

  1. Az olvasás aktivizálja a különböző agyi területeket, ezzel lassítja (vagy esetleg meg is akadályozhatja) az Alzheimer-kór és a demencia lefolyását.
  2. Csökkenti a stresszt. Ellazít, megnyugtat, csökkenti a pulzust, légzésszámot. Elalvás előtt jótékony hatással bír. Ezzel ellentétes hatása van a tévének vagy a számítógépnek, telefonnak.
  3. Növeli az ismereteket, tudást, és ezt elmélyültebben, maradandóbban teszi, mint a világháló.
  4. Bővíti a szókincset, segít önmagunk kifejezésében.
  5. Fejleszti a memóriát.
  6. Növeli a koncentráló képességet. Már 15-20 perc olvasás javítja a fókuszáló képességet.
  7. Fejleszti az íráskészséget.
  8. Türelemre tanít. A könyvben a gondolatok kibontakozása hosszan tartó folyamat. Instant világunkban is szükség van a türelemre, de egyre kevesebb dolog van, ami erre tanítana minket.
  9. Egy tanulmány szerint a könyvolvasás elősegíti az empátiát. Az olvasók megtanulnak együttérezni a társaikkal.
  10. Fejleszti a képzelőerőt. Látóhatárunk kitágul, képesek leszünk elképzelni és megérteni akár a miénkkel ellenkező nézeteket, véleményeket is.

Mi a helyzet a keresztyénekkel?

Hívő keresztyénként fontos, hogy más szemmel nézzünk az olvasásra. Számunkra nem csupán szórakozási lehetőség, vagy egy személyiségfejlesztő eszköz. A Biblia olvasása révén kerülünk kapcsolatba Isten beszédével, üzenetével, magával Istennel. De miért fontos a Biblián kívül más könyvek olvasása is?
A minket elérő információk, hatások érzékszerveinken keresztül eljutnak az agyunkba, de végül a lelkünket táplálják, formálják át a saját képükre. A tévé és az internet behozza a világot a szobánkba, de nem csak oda. A lelkünkre, gondolkozásunkra is hatással vannak, alakítanak minket. Ez általában tudattalanul történik, akaratunk ellenére. Viszont a hatást előidézők nagyon is tudatosan teszik ezt. Még ha nincs is mindig konkrét tudatformáló szándék, a világi mentalitás átmossa folyamatosan a gondolatainkat, lelkünket.
Keresztyénként fontos, hogy a megfelelő forrásból táplálkozzunk. Sokszor nem lehet elkerülni azt, hogy a világ és a mögötte álló szellemiség hatással legyen ránk, de tudatosan tehetünk azért, hogy megfelelő lelki/szellemi táplálékot „bejuttatva” egészségesek maradjunk.
Az interneten sok jó és építő anyag érhető el, olvasható, hallgatható, de a könyveknek azért van kiemelkedő szerepük, mert ezek teszik lehetővé, hogy elmélyüljön bennünk az ismeret, egy–egy téma megfelelően kibontakozzon, jobban rá tudjunk fókuszálni, mélyebb hatással legyen ránk.

Milyen könyvet olvassunk?

Mondhatnánk, hogy amilyenhez kedvünk van. Kezdésnek ez jó is lehet, de a tudatosságot itt sem érdemes mellőzni. Még ebben is hatással van ránk a világ. Ma a legnépszerűbb könyvek az ún. „self-help” vagy (ön)segítő kategóriába tartoznak a keresztyén területen is. Vannak kiadók, akik szinte csak ezt a kategóriát adják ki, amely sokszor pszichológiával karöltve jelenik meg, mert erre van csak kereslet. Ezek a könyvek hasznosak lehetnek, és sokféle problémára nyújthatnak megoldást, segíthetik a hétköznapi életünket, a munkánkat, a kapcsolatainkat. Azonban, ha csak ilyeneket olvasunk, a figyelmünk még jobban önmagunkra irányulhat, és elvéthetjük a célt. Jézus Krisztus követése magába foglalja azt, hogy a szemünket Őrá szegezzük, figyelmünket önmagunkról Őrá irányítjuk, a fókuszba Ő kerül. Sok problémának megoldása lehet, ha eljutunk ide, és ebben segíthetnek a könyvek is.
Azok a könyvek azonban nem népszerűek, amelyek a Bibliát magyarázzák, tanítanak, Istenről szólnak. Az Egyesült Államokban az evangéliumi keresztyénség egyfajta identitásválságot él meg napjainkban, és ennek oka lehet az is, hogy a felmérések alapján a magukat evangéliuminak valló keresztyének nem ismerik a Biblia tanításait, nem képesek válaszokat adni az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem önmaguknak, sem másoknak.

Mit tegyünk?

Olvastam valakiről, aki minden évben kitűzi célként, hogy hány könyvet olvasson el. 100 könyvvel kezdte, és sikerült is teljesítenie. Vegyünk példát róla! Nem kell elérhetetlen célokat kitűzni, de ne is legyen túl alacsonyan a léc. Évente 20-30 könyv már nem olyan rossz.
Néhány tanács a cél eléréséhez.

1. Olvass mindenhol! Fodrásznál, orvosi váróban, utazás közben, fürdés közben… Váljon szokásoddá az olvasás!

2. Olvass gyorsan! Van, akinek nehezen vagy lassan megy az olvasás, azonban ezt csak olvasással lehet fejleszteni. Kövesd a sorokat könyvjelzővel vagy az ujjaddal, és gyakorold, hogy nem szavanként, hanem a szemeddel nagyobb egységeket befogva olvasol!

3. Kapcsold ki a tévét, tedd le a mobilt! Ne hagyd, hogy a könnyű szórakozás elrabolja az idődet.

4. Olvass változatosan, különböző típusú könyveket! Hasznosak lehetnek az életrajzok, tanítások, hitvédelmi művek, klasszikusok, a régi és az új könyvek…

5. Tágítsd a határaidat! Olvass olyat is, ami kihívást jelent! Fontos könyveket, nagy keresztyén gondolkodók könyveit, olyanokat, amelyek nem szórakoztatóak. Tedd ezt két olyan könyv között, amelyeket szívesen olvasol!


Nem egyedi eset, amikor az apuka arról panaszkodik, hogy a kislánya nem olvas. Bezzeg ő a gyerekkorában mennyit olvasott. A kérdésre, hogy most olvas-e, és tesz-e valamit azért, hogy a gyerek olvasson, a válasz nemleges. Sodródunk a világgal, és nem lépünk túl azon, hogy panaszkodjunk emiatt. Pedig lehetne tenni ellene.
Gyermekeink számára nagyon fontos a jó példa, de az is, hogy jó, korosztálynak megfelelő könyveket adjunk a kezükbe. Meg is kell őket tanítani az olvasás szeretetére, és ezt azzal kell kezdeni, hogy amikor már lehet, olvasunk nekik. Mikor már maga képes olvasni, lehetőséget kell adni rá, akár úgy, hogy a tévé-, számítógép- és telefonhasználatot korlátozzuk. Ne feledjük: a tudatosság ezen a területen is rendkívül fontos. Ez részünkről elvárható, gyerekeink részéről még nem.

Cikk megosztása