Ne hagyd, hogy sürgős teendőid távol tartsanak az örökkévaló dolgoktól!

Ne hagyd, hogy sürgős teendőid távol tartsanak az örökkévaló dolgoktól!

Ismersz olyan valakit, aki azt állítja magáról, hogy nem elfoglalt? Az idősebb hívőket leszámítva – akik sokkal fontosabbak a Gyülekezet számára, mint azt gyakran gondolnák –, nem emlékszem, mikor hallottam utoljára valakit arról beszélni, hogy az élete lassú mederbe csordogál, és rengeteg ideje van. A pörgő élet a normális élet. És ez szomorú.

Hadd meséljem el egy keresztyén barátom történetét! Ben bizonygatta, hogy nincs semmi szabadideje. Igen, tisztában volt vele, hogy időt kellene szakítania rá, hogy megossza az evangéliumot másokkal. Mivel a barátomnak tekintem, meglehetősen nyíltan megkértem, hogy nézze meg az okostelefonján, hogy mennyi időt töltött telefonozással az elmúlt időszakban.

Felkereste a Screen Time oldalt, és megdöbbent, amikor meglátta a heti átlagértékeit:

Közösségi média: 5 óra 32 perc

Játék: 2 óra 41 perc

A pörgő élet a normális élet. És ez szomorú.

Azt is megkérdeztem tőle, hogy nézi-e a közösségi médiát a laptopján, mire ő kissé szégyenkezve bevallotta: „Igen, talán napi 30 percet”. Ez további 2 óra 30 percet jelent heti rendszerességgel. Látjuk már? Ben heti 8 órát töltött a közösségi média nézegetésével és majdnem 3 órát játékkal.

Elvörösödött, amikor óvatosan megkérdeztem, hogy néz-e tévét vagy streaming szolgáltatást. Bólintott, és azt motyogta: „Igen, napi pár órát”.

Íme Ben éves időjegyzéke életének ezen területeiről:

Közösségi média: 416 óra

Játék: 139 óra

Tévé/streaming: 730 óra

Ez csak ebből a három területből évi 1285 óra szabadidőt jelent. És neked mennyi kihasználatlan szabadidőd van? Ezzel nem arra akarlak biztatni, hogy fejezd be a közösségi média használatát, vagy ne élj az általa nyújtott szórakozási lehetőségekkel, de biztosan tudsz kissé több időt szakítani az életed fontosabb területeire – beleértve az evangelizációt is.

De félek!

Bevallom, nem számoltam össze, de különböző források, amelyeken utánanéztem, azt mondják, hogy a „Ne félj!” mondat 365 alkalommal szerepel a Bibliában. Ez figyelmeztetés és bátorítás is számunkra – az év minden napjára.

Isten jól tudja, hogy sokszor küzdünk félelemmel. A félelem az élet számos kihívására adott, normális érzelmi reakció. Én introvertált emberként félek olyan társasági eseményekre menni, ahol elvárják, hogy olyan emberekkel csevegjek, akiket alig ismerek. Gyermekkoromban emlékszem, hogy attól féltem, hogy valami történni fog a szüleimmel.

Félelmet válthat ki belőlünk az a helyzet is, amikor szeretnénk elmondani az evangéliumot. Amikor fiatal felnőttként először beszéltem valakinek Krisztusról, azt hittem, hogy a szívem mindjárt kiugrik a helyéről. Aztán váratlan szavak hagyták el a számat: „Ugye nem akarsz a pokolra jutni?” Ó, te jó ég! Miket beszélek én? Isten mégis felhasználta a félelemnek ezt a pillanatát, hogy Jim barátomat a Krisztusban való üdvösségre vezesse.  Jim nyugodt hangon így válaszolt nekem: „Nem, nem akarok. Meg tudnád mondani, hogyan juthatok a mennybe?” Na tessék!

Imádkozz azért, hogy Isten szüntesse meg a félelmedet vagy használja fel, amikor igyekszel olyan keresztyén lenni, aki engedelmeskedik a Nagy Missziós parancsnak!

Szaporodó kifogások

Bárcsak azt mondhatnám, hogy mindig jó okom van rá, amikor elhanyagolom az evangelizálást. De a valódi probléma az, hogy néha egyszerűen csak nem teszem.

A kifogások természetesek számunkra. Túlságosan elfoglaltak vagyunk. Nem tudjuk, mit mondjunk. Nincsenek nem hívők az életünkben. Nem tudjuk, hogyan kezeljük az ellenvetéseket. Nem akarjuk megbántani az embereket. Nem akarjuk, hogy az emberek bolondnak vagy furcsának tartsanak bennünket.

Talán te is használtad már egyik-másik kifogást ezek közül. Vagy talán inkább olyan vagy, mint én. Nincs valódi mentséged. Egyszerűen csak időnként képtelen vagy engedelmes lenni.

Kérd Istent, hogy munkálkodjon a kifogásaid közepette! Meg fogsz lepődni, hogy miként válaszol majd az imáidra.

Emlékszem, néhány évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy keresztyénként az a legnagyobb kihívás számomra a Nagy Missziós parancsban, hogy hogyan találjak időt a tanúságtételre. Az volt a kifogásom, hogy túl elfoglalt vagyok. Aztán elkezdtem imádkozni, hogy Isten adjon lehetőségeket arra, hogy sok elfoglaltságom közepette megoszthassam a Krisztusról szóló jóhírt. Imám után egyik lehetőség adatott meg a másik után.

Kérd Istent, hogy munkálkodjon a kifogásaid közepette! Meg fogsz lepődni, hogy miként válaszol majd az imáidra.

Használd ki a mozgásteredet

Remélem, hogy sikerül elegendő időt felszabadítanod az életedben, hogy ha szükséges, azonnal tudj reagálni. A sürgős dolgainknak nem kell megakadályozniuk az evangelizációt. Sőt lehetséges, hogy épp egy válsághelyzetben találsz majd alkalmat arra, hogy a Nagy Missziós parancsnak engedelmeskedő keresztyén legyél.

Imádkozz bölcsességért, amikor halaszthatatlan ügyek merülnek fel! Keresd bennük az evangélium megosztásának lehetőségeit!

Thom S. Rainer

www.thegospelcoalition.org/article/urgent-mission-eternal/

Thom S. Rainer (PhD, Déli Baptista Teológiai Szeminárium) a Church Answers alapítója és vezérigazgatója. Közel 40 éves szolgálati tapasztalatával Thom egész életét a helyi gyülekezetek és vezetőik jólétének és növekedésének szolgálatában töltötte. Négy gyülekezet lelkipásztora és 10 gyülekezet ideiglenes lelkipásztora volt, valamint szerző, előadó, professzor és dékán. Számos könyvet írt, köztük három listavezetőt: Gyülekezeti tag vagyok, Egy elhunyt gyülekezet felboncolása és Egyszerű gyülekezet. Legutóbbi könyve az Imádkozz és menj – Arra kaptál meghívást, hogy a Nagy Missziós parancsnak engedelmeskedő keresztyén legyél. Thom és felesége a Tennessee állambeli Franklinben élnek.



Ne féljetek!

Ne féljetek!

John C. Lennox – 124x183mm, 72 oldal

HOGYAN LEGYÜNK SÓ ÉS VILÁGOSSÁG – AKKOR IS, HA ENNEK ÁRA VAN
A keresztyénekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hallgassanak a hitükről. Azt tanítják nekünk, hogy hitünk legjobb esetben is elavult, rosszabb esetben pedig veszélyes. A félelem szorításában nagyon könnyű csendben maradni…
Azonban keresztény hitünk soha sem volt magánügy. Jézus arra szólított a fel követőit, hogy tudatosan és eltökélten különbözzenek a világtól, így igyekezzenek – bármibe is kerüljön – mindenkivel megosztani a jó hírt, amely képes életeket megváltoztatni. Talán úgy érezzük, hogy tőlünk távol áll ez a magabiztos evangelizációs életstílus, de John Lennox megmutatja, hogy bármelyikünk hatékony tanúja lehet az örömhírnek.


Share this post