Négy kérdés Isten szeretetéről, melyet fel kell tennünk a Jehova Tanúinak

Ahogy odaértem a hídhoz, ők már ott ültek. A túrám véget ért, de a lehetőségem, hogy Krisztust képviseljem, még csak most kezdődött. Az ösvény végén két Jehova Tanúja ült, készen arra, hogy megosszák a hitüket, és további információval szolgáljanak az egyházukról. Énem egy része el akart menni mellettük és hazafelé venni az irányt, de aztán úgy döntöttem, hogy „szöget ütök a fejükbe”, hogy adok nekik valamit, amin elgondolkodhatnak.

Néhány évvel ezelőtt megtanultam egy érvelési módot, ami különösen alkalmas a Jehova Tanúival szemben. Úgy hívom: „Kérdések Jehova szeretetéről”. Ennek az érvelésnek az a lényege, hogy megmutassuk, hogy az alapján, amit a Szentírás Jehova szeretetéről mond, Jézusnak Istennek kell lennie.

Felkerestem Jehova Tanúi-barátaimat, és feltettem nekik a négy részből álló kérdéssorozatot.

A kérdések

1. Először is, szereti-e Jehova az embereket? „Természetesen igen” – válaszolták. Megbeszéltük, hogy a János 3,16 szerint Isten úgy szerette a világot, hogy elküldte egyszülött Fiát. Megemlítettem nekik az 1János 4,8-10-et is, amely azt mondja, hogy Isten szeretet, és az Ő szeretete abban nyilvánult meg, hogy elküldte Jézust, hogy engesztelő áldozat legyen értünk.

2. Miután megállapítottuk, hogy Jehova szeret minket, áttértünk a második kérdésemre: Mi a szeretet legnagyobb megnyilvánulása a Biblia szerint? Jehova Tanúi-barátaim egy pillanatnyi szünet után azt válaszolták, hogy nem tudják. Rámutattam a János 15,13-ra: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” Jézus azt állította, hogy az önfeláldozás a szeretet legnagyobb formája. Egyetértően bólogattak.

3. A harmadik kérdésem az volt: Hogyan bizonyította Jehova, hogy szeret minket? Azt válaszolták, hogy elküldte a Fiát, Jézust. Egyetértettem, bizonyos mértékig. A Róma 5,8 szerint: „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” Ez a vers a János 3,16-tal és az 1János 4,8-10-tel együtt azt magyarázza, hogy Isten szeretetének megnyilvánulása az volt, hogy elküldte Fiát. A Szentírás szerint azonban nem ez a szeretet legnagyobb megnyilvánulása. A szeretet legnagyobb megnyilvánulása az életünk feláldozása, nem pedig valaki más elküldése.

A Szentírás azt is elmondja, hogy Jézus Isten természetének pontos megjelenítése (Zsidók 1,3). Ha ez igaz, akkor Jézus önfeláldozásában láthatjuk Isten természetét. Ezzel azonban van egy probléma a Jehova Tanúi számára.

A Jehova Tanúinak teológiája szerint ugyanis Jézus nem Isten; Ő az első teremtett lény. Hiszik, hogy Ő nagyon különleges, Ő teremtette a világegyetemet, és nincs hozzá hasonló, de mégsem Ő az örökkévaló Isten; csak Jehova az.

Olvassuk el a János 3,16-ot a Jehova Tanúinak teológiai szemüvegén keresztül: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát [valaki, aki nem Jehova] adta, hogy aki hisz Őbenne [valakiben, aki nem Jehova], el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Most nézzük meg a Róma 5,8-at ugyanezen a szemüvegen keresztül: „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus [valaki, aki nem Jehova] már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.”

Hadd magyarázzam el egy illusztrációval! Ha az ötéves kislányom beleesne egy áradó folyóba és fuldokolna, mivel tudnám irányába a legnagyobb módon kimutatni a szeretetemet? Nem azzal, ha én magam ugranék a rohanó folyóba, és megpróbálnám megmenteni őt? Tegyük fel, hogy miután láttam, hogy a lányom a folyóba esik, a nyolcéves fiamat küldöm utána a folyóba, hogy mentse meg! Azzal, hogy a fiamat veszélybe küldöm, bizonyítani tudnám, hogy szeretem a fuldokló lányomat? Igen, de nem ez lenne a szeretet legnagyobb cselekedete. A fiam cselekedete, mely önként sodorja magát veszélybe, lenne a szeretet legnagyobb kifejezése.

4. Ezután feltettem a negyedik kérdésemet: Jézus jobban szeret minket, mint Jehova? „Természetesen nem” – válaszolták Jehova Tanúi-barátaim. Ezért emlékeztettem őket arra, hogy a Szentírás szerint Jézus a lehető legnagyobb módon mutatta meg a szeretetét: azzal, hogy életét adta értünk. Ezt Jehova soha nem tette meg. A János 3,16 mégis világosan kimondja: „Úgy szerette Isten a világot”, és a Róma 5,8 azzal kezdődik, hogy „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk”. Hogyan értelmezzük ezt?

A következtetés

Ha Jézus nem egyike Isten három személyének, akkor ezek a versek hibás következtetések, melyek logikailag nem következnek az őket megelőző kijelentésekből. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a lelkész kimerült, ezért a férjem szundikált egyet. Vagy az admirális éhes volt, ezért az operaénekes evett négy szelet pizzát. Ezeknek a mondatoknak akkor és csak akkor van értelme, ha a férj valójában a lelkész, az operaénekes pedig az admirális.

Ugyanígy ezeknek az igeverseknek, amelyek arról szólnak, hogy Isten azzal mutatja meg szeretetét, hogy elküldte Jézust áldozatul, csak akkor van értelme, ha Jézus Isten. Ha Jézus nem Isten, ahogy a Jehova Tanúi állítják, akkor ezek a versek azt állítanák, hogy Jézus, egy teremtett lény nagyobb szeretettel van irántunk, mint Jehova. Ha azonban Jézus Isten, akkor ezek az igeversek tökéletesen értelmet nyernek.

Robby Lashua

Miután az Arizonai Keresztény Egyetemen szerzett alapdiplomát, majd a Phoenix Seminary-n teológiából és a Biola Egyetemen keresztény apologetikából szerzett mesterdiplomát, Robby szenvedélye, hogy a jó érvekkel szolgáljon a klasszikus kereszténységre vonatkozóan.

www.str.org/w/four-questions-about-the-love-of-god-to-ask-jehovah-s-witnesses

Taktikák – Keresztyén meggyőződésünk megvitatásának módszertana

Gregory Koukl – A/5. 280 oldal

Egy olyan kultúrában, amely egyre közömbösebb vagy akár ellenséges a keresztyénség igazságával szemben, Krisztus követőinek fel kell készülniük arra, hogy kommunikáljanak azokkal, akik „nem beszélik” a hívők nyelvét, vagy nem ugyanazt fogadják el a tekintély forrásaként. Gregory Koukl bemutatja, hogyan lehet művészi módon visszaszerezni a beszélgetések irányítását, és megfontoltan, diplomatikus eszközökkel konstruktív irányba terelni azokat.