Valóban soha nem látott rész került elő a Bibliából?

Valóban soha nem látott rész került elő a Bibliából?

Soha nem látott rész került elő a Bibliából címmel jelent meg egy cikk az Indexen, mely azt állítja, hogy ultraibolya-fényképezéssel olyan szöveget találtak három réteg, palimpszesztre írt textus alatt, amely Máté evangéliumának 12. fejezetének bővített, soha nem látott változata.

A cikk hangsúlyozza, hogy „a szöveg a modern fordításaitól bizony eltéréseket mutat.”

Az Újszövetség görög nyelven íródott, és az eredeti szöveget több nyelvre lefordították még a keresztyénség korai időszakában, így szír nyelvre is. A felfedezés egy ilyen fordításról szól, vagyis nem az eredeti görög szövegről. Ezzel kapcsolatban olyan kérdések merülnek föl, hogy vajon az eltérés a görög szövegben is megvolt-e, milyen jelentőségű a különbség a szövegek között, tényleg utal-e a felfedezés a Biblia „szövegfejlődésére”.

A felfedezéssel kapcsolatban megkérdeztük Peter J. Williamst, aki az újszövetségi kéziratok és szövegváltozatok elismert szakértője.

Peter J. Williams(PhD, Cambridge-i Egyetem) a Tyndale House, Cambridge vezetője, ami a világ egyik legrangosabb Bibliakutató Intézete. MA, MPhil és PhD fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte a Bibliához kapcsolódó ókori nyelvek tanulmányozásából. Korábban az Aberdeeni Egyetem Újszövetség Tanszékének docense volt, jelenleg az International Greek New Testament Project elnöke, valamint az ESV Translation Oversight Commitee (Fordításfelügyelő Bizottság) tagja. 2005 októberében indította el az Evangéliumi szövegkritika blogot, amely mára az evangelikalizmus alapelvei által vezérelt szövegkritikai viták elismert fórumává vált.

Williams válaszában a következőket jegyezte meg:

1) A médiában megjelent szenzációs állítás nem része a publikált tudományos publikációnak. Ott egyszerűen csak két plusz szír szóról beszélnek. A cikk ITT olvasható.

2) A cikk címe azt sugallja, hogy egy eddig ismeretlen rész került elő a Bibliából. Két plusz szír szó semmiképpen sem nevezhető fejezetnek, de bővített fejezetnek sem, ahogy később hivatkozik rá a szerző, még a fantáziánkat szabadon engedve sem.

3) Ez a két szír szó, amelyet multispektrális képalkotás segítségével megfejtettek, nem új a kéziratban. Valójában ezek már ismertek voltak az ószíriai Cureton-féle kéziratból, amely Londonban található, és az 5. századból származik.

4) E két szó jelentősége a szenzációs állítások szempontjából az a gondolat, hogy egy korábbi, mára elveszett görög megfogalmazáson alapulhat, de erre nincs bizonyíték.

5) Még ha ezek a szír szavak valóban görög kéziratokra vezethetők is vissza, ez még messze nem jelenti azt, hogy a feltételezetten elveszett görög kéziratok Máté evangéliumának egy korábbi változatát tükrözik, mint ami a legtöbb más kéziratban megtalálható.

6) Williams röviden említi a kérdést az Early Syriac Translation Technique & the Textual Criticism of the Greek Gospels (Korai szír fordítási technika és a görög evangéliumok szövegkritikája) c. könyvében. Ebben hangsúlyozza azt a bizonytalanságot, ami a szír nyelvből a rekonstruált görögbe való visszalépésben rejlik. Vagyis szerinte nincs erős érv amellett, hogy a görögre vezethető vissza a fordításban szereplő két szó.

Lemperger Róbert



Biztosak lehetünk az evangéliumokban?

Peter J. Williams – A/5, 152 oldal

Az evangéliumok – Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma – Jézus földi életét és tanításait mutatják be. De elfogadhatjuk történelmileg hiteles forrásként ezeket az írásokat? Mi a bizonyíték arra, hogy a leírt dolgok valóban megtörténtek?
Az evangéliumok történeti hitelessége mellett érvel könyvében Peter Williams, újszövetség-kutató.


Share this post