A technológia és a keresztyének 1.

A technológia és a keresztyének

A technológia és a keresztyének 1.

Sok mindent írtak már a technológiai újítások kapcsán, amiket érdemes megfontolni, ám én most egy másik nézőpontból szeretném megközelíteni a kérdést.

A technológia és az evangélium terjedése

Isten nem tartotta elengedhetetlenül fontosnak a mi modern technológiánkat az evangélium terjedéséhez. Jézus technológiai szempontból egy kőkorszakban jött el, végezte el földi szolgálatát, és alapította meg a Gyülekezetet. Jézusnak nem volt tévéműsora, e-mailje, honlapja, és nem volt Facebook-fiókja sem, ahol az emberek „ismerősnek” jelölhették volna be Őt. Nem készültek szelfik a tanítványokról Jézussal közösen, és nem tettek ki YouTube-videót sem a hegyi beszédről. Pál nem zoomon tanította a gyülekezetvezetőket, hanem kölcsönös látogatások által, valamint levelek útján, amelyek kézbesítése heteket, olykor hónapokat is igénybe vett. Ironikus módon mégis úgy tűnik, hogy Pál többet tudott a gyülekezetekről és az egyénekről, mint mi a szentekről és a gyülekezetekről manapság.

Pál többet tudott a gyülekezetekről és az egyénekről, mint mi a szentekről és a gyülekezetekről manapság.

Akkor miért nem várta meg Isten, hogy akkor küldje el Jézust, amikor ez a technológia már rendelkezésre állt? Vagy miért nem gondoskodott arról, hogy a jelenlegi technológiánk már akkoriban elérhető legyen? Hajlok arra a feltételezésre, hogy Isten azt akarta, hogy a technológia segítsége nélkül terjedjen el az evangélium és szaporodjanak el gombamódra a gyülekezetek azért, hogy ezáltal is az Ő hatalma legyen nyilvánvalóvá. Ha Isten úgy döntött, hogy az erőtleneket és a bolondokat választja ki, hogy elnyerjék a dicsőséget (1Kor 1,26–31), akkor lehet, hogy ugyanezen okból választotta az evangélium elterjedésének ezt a természetfeletti, csodálatos módját is.

Ne essünk abba a hibába, hogy azt feltételezzük, a technológia, bármennyire jó is, elengedhetetlen az evangélium terjedéséhez és a Gyülekezet egészségéhez. Ez nem azt jelenti, hogy nem hasznos; azt viszont igen, hogy nem nélkülözhetetlen, hiszen mi a mindenható Isten oldalán állunk, és olyan evangéliumunk van, amely „Isten hatalma (…) minden hívőnek üdvösségére” (Róm 1,16).

Nem akarom leértékelni a technológia előnyeit az evangélium hirdetésében. De a mi hitünk és szolgálatunk alapja Krisztus Golgotán elvégzett munkája és Urunk Szentírásban megőrzött, Isten Szelleme által írt, megvilágosított és felhatalmazott Igéje – a technológia segítségével vagy anélkül.

A technológia és láthatóságunk

Jézus figyelmeztetett arra, hogy milyen veszéllyel jár, ha arra törekszünk, hogy vallási tevékenységeinket láthatóvá tegyük az emberek számára: „Vigyázzatok: kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, csak azért, hogy lássák azt, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól” (Mt 6,1).

Jézus nagyon világossá tette, hogy az emberek vagy arra törekszenek, hogy cselekedeteiket láthatóvá tegyék az emberek számára, hogy dicséretet kapjanak tőlük, vagy pedig kerülik a cselekedeteikre irányuló figyelmet, tudva, hogy a mennyei Atya látja és megjutalmazza őket eljövendő országában. Ezután konkrétan alkalmazza ezt az alapelvet az alamizsnára (Mt 6,2–4), az imára (6,5–15) és a böjtre (6,16–18). Úgy tűnik, hogy ez a figyelmeztetés az anyagi (látható) javak utáni vággyal és ezen dolgok elérése miatti aggodalommal is összefügg (6,19-34). Tudjuk, hogy az írástudók és a farizeusok megszállottjai voltak a külső (látható) dolgoknak (lásd Mt 23,5–7, Lk 18,10–11).

Mi lehetne jobb módja annak, hogy lássanak és dicsérjenek minket, mint a modern kommunikációs technológia?

Mi lehetne jobb módja annak, hogy lássanak és dicsérjenek minket, mint a modern kommunikációs technológia? A technológiának megvannak a maga kísértései – igen erős kísértései. Folyamatosan meg kell kérdeznünk magunktól: „Kié ezért a dicsőség?” és „Mi motivál abban a törekvésben, hogy tartalmaimat és magamat is még láthatóbbá tegyem?” Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a hatalmas követőtábor bizonyos pénzügyi előnyökkel és kísértésekkel is együtt jár.

A technológia és az új problémák

Úgy vélem, óvatosnak kell lennünk, nehogy azt a következtetést vonjuk le, hogy a mesterséges intelligencia és más új technológiák olyan új és egyedi kérdéseket vetnek fel, amelyek korábban még nem merültek fel. A Biblia emlékeztet minket arra, hogy „nincs semmi új a nap alatt” (Préd 1,9), és „Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, amely minden más embert is előbb-utóbb elér” (1Kor 10,13 – EFO). Jelenlegi kommunikációs problémáink lényegében ugyanazok, mint amelyekkel az embernek a történelem során mindig is meg kellett küzdenie.

Milyen legyen a MEGKÖZELÍTÉSÜNK

Ahelyett, hogy először a technológiai újításokat vizsgálnánk meg, majd keresnénk olyan szentírási részeket, amelyek alkalmazhatók rájuk, inkább a Biblia alapelveivel kezdjük. Ezután megvizsgálva a modern technológiai eszközöket a Szentírás szemszögéből, olyan kérdéseket fogunk felvetni, amelyek megfontolására a Szentírás vezet bennünket.

ALAPVETŐ IGAZSÁGOK

1. NEMCSAK EL KELL ISMERNÜNK ISTEN SZAVÁNAK PONTOSSÁGÁT, TEKINTÉLYÉT ÉS HELYTÁLLÓSÁGÁT, HANEM ENNEK MEGFELELŐEN IS KELL BÁNNUNK A SZENTÍRÁSSAL.

Isten Igéje a maga nemében egyedülálló, végtelenül magasabb rendű, mint minden más írás, és a keresztyénség végső tekintélye. „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” (2Tim 3,16–17; lásd még 2Pt 1,15–21, Zsolt 119,160)

Ennek tudatában fel kell tennünk magunknak a kérdést: Vajon a Szentírás az elsődleges abban, amit kommunikálunk, vagy a saját nézeteink, véleményünk és előítéleteink a hangsúlyosabbak?

Vajon a Szentírás az elsődleges abban, amit kommunikálunk, vagy a saját nézeteink, véleményünk és előítéleteink a hangsúlyosabbak?

A Szentírás elégséges volta

Néhányan azt vallják, hogy Isten Igéje ihletett és tévedhetetlen, mégsem teljesen elegendő minden szellemi szükségletünk betöltésére. Hallottam már azt az érvet például, hogy a Biblia nem mondja meg, hogyan kell meggyógyítani a törött csontot. Ez igaz, de a Biblia világosan kijelenti, hogy minden szellemi szükségletünkre elegendő: „Az Ő isteni hatalma megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük Őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket. Ezek által drága és hatalmas ígéreteket kaptunk, hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek, és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban.” (2Pt 1,3-4, kiemelés tőlem)

Egyedülállósága miatt a Szentírást lehetetlen isteni segítség nélkül értelmezni: „A Pártfogó pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek” (Jn 14,26; lásd még Jn 16,12-15).

Erre is emlékeztet bennünket:

„Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Szelleme. Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenből való Szellemet, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk. Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Szellemtől jött tanítással, a szellemi dolgokat a szellemi embereknek magyarázva. A nem szellemi ember pedig nem fogadja el Isten Szellemének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak szellemi módon lehet azokat megítélni. A szellemi ember azonban mindent megítél, de őt senki sem ítéli meg. Mert ki értette meg az Úr szándékát, hogy őt kioktathatná? Bennünk pedig Krisztus értelme van.” (1Kor 2,12–16, lásd még Jak 3,13–18)

Ez fontos kérdést vet fel. Ha a nem hívők a Szent Szellem nélkül nem tudják megérteni a Szentírást, akkor hogyan tudnának akár közvetlen módon kommentárok, akár kifinomultabb módon egy program (MI) előállítása révén segíteni a hívőknek, hogy jobban megértsék Isten Igéjét?

És ha a felülről jövő isteni bölcsesség merőben különbözik az emberi, evilági bölcsességtől, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a technológia használatával megszerzett „bölcsesség” valóban isteni?

2.  A SÁTÁN EGYSZERRE HAZUG ÉS CSALÓ, AKI AKTÍVAN TÖREKSZIK ARRA, HOGY ISTEN IGAZSÁGÁT ELTORZÍTSA VAGY TAGADJA.

A Sátán úgy próbálta megkísérteni Évát, hogy figyelmét a jó és a rossz tudásának tiltott fájára irányította. Annak érdekében, hogy rávegye, hogy szakítson belőle, a Sátán biztosította Évát arról, hogy a tiltott fa azonnali, hatalmas és gyümölcsöző (bocsánat a szójátékért) tudással fogja felruházni, amely olyanná teszi, mint Isten.

Meg kell állnunk itt egy pillanatra és elgondolkodnunk azon, hogy az ember bukása épp a tudás megszerzésének küzdőterén történt. A jó és a rossz tudásának fája oly módon kínálta fel Évának és Ádámnak a tudást, amelyet Isten megtiltott. A Sátán megtévesztette Évát azzal, hogy elhitette vele, a fa által ígért tudás Isten tudása, és így olyanná lehet, mint Isten; ráadásul ezt a tudást a „maga módján” szerezheti meg, nem pedig úgy, ahogy Isten tervezte (séták a kertben?). A tudás, Isten tudása gyorsan és könnyen elérhető – jelentette ki magabiztosan a Sátán, – de csak akkor, ha az ember a maga módján keresi.

Az ember bukása épp a tudás megszerzésének küzdőterén történt.

Tudjuk, hogy a Sátán csaló, hazug (Jn 8,44) és gyilkos. Pál apostol nem akarta, hogy bármelyikünk is tudatlan legyen a Sátán mesterkedéseivel kapcsolatban. Számítanunk kell tehát rá, hogy a Sátán arra fogja használni a technológiát, hogy megvalósítsa tervét, azaz hamis tudással helyettesítse Isten kinyilatkoztatott tudását (vagy parancsait). A Sátán segítőként jelent meg Évának, azt ígérve, hogy olyan tudásra vezeti el, ami nagymértékben emeli és erősíti majd Éva helyzetét – olyanná téve őt, „mint az Isten”. A gond csak az, hogy ehhez először is meg kell kérdőjeleznie Istent és az Ő szavát, majd pedig engedetlenné kell válnia vele szemben.

A tudásnak van tehát egyfajta csábító vonzereje, így nem meglepő, hogy ez a fajta tudás felfuvalkodottá teszi az embert (1Kor 8,1–3). Úgy tűnik, hogy a technológia általában, de különösen a mesterséges intelligencia olyan utat ígér, amellyel sokkal nagyobb tudásra tehetünk szert, mint korábban. A kérdés tehát, melyet fel kell tennünk, a következő: Vajon a mesterséges intelligencia által ígért tudás Isten felé vezet vagy eltávolít tőle? Emlékezzünk a Dániel 12,4 szavaira az utolsó napokkal kapcsolatban: „Te pedig, Dániel, ezt a kijelentést zárd be egy edénybe, és pecsételd le, mint ahogyan a könyvtekercset szokták, hogy egészen a végső időkig zárva maradjon! Sokan fogják majd keresni a nyitját, és növekedni fog a tudás.” (Dán 12,4 – EFO) Nagyon úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia és a technológia szerepet játszhat a tudás növekedésében és az ember ilyesfajta „tudás” utáni törekvésében.

A Sátán olyan emberekkel dolgozik, akik tevékenyen igyekeznek aláásni vagy elferdíteni az írásokat: „Tudom, hogy távozásom után ragadozó farkasok jönnek közétek, akik nem kímélik a nyájat, sőt közületek is támadnak majd férfiak, akik hazugságokat beszélnek, hogy magukhoz vonzzák a tanítványokat” (Csel 20,29–30; lásd még Mt 17,15–20, 2Kor 11,12–15, 2Pt 2,1–3).

MEGGYŐZŐDÉS KÉRDÉSE

A technológiával kapcsolatos gondolataim és tetteim egy része talán sokkal inkább meggyőződés kérdése, mint világos bibliai parancs (valahogy úgy, ahogy Pál az 1Korintus 7-ben különbséget tesz aközött, hogy mi az Úr parancsa, az ő személyes meggyőződése és ami a Szellemtől való). Tudom, hogy a mesterséges intelligencia – mint a legtöbb technológia – használható jó dologra, és még a szolgálatban is hasznos lehet. A BER például arra használta a mesterséges intelligenciát, hogy segítségével lefordítsa az anyagainkat más nyelvekre, vagy vannak igehirdetők, akik a mesterséges intelligencia segítségével végeztek kutatásokat a prédikációikhoz, vagy azon végzik el az utolsó simításokat.

A mesterséges intelligencia egy olyan eszköz, amely új lehetőségeket teremt, ugyanakkor etikai döntések meghozatalát is követeli tőlünk azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzuk-e, és ha igen, hogyan.

A cikk második részéhez kattintson IDE.

Bob Deffinbaugh

Biblical Eldership Resources

Bob Deffinbaugh a Dallasi Teológiai Szemináriumon végzett. Szolgált tanítóként és elöljáróként, emellett a Prison Fellowship országos előadója, valamint a Bible.org szolgálatának koordinátora, ahol számos nagy lélegzetű bibliatanulmányozási sorozata jelent már meg. Bob és felesége, Jeanette a texasi Richardsonban élnek, öt felnőtt lányuk és tíz unokájuk van.



A jó hír - Az evangelizáció és a helyi gyülekezet

A jó hír – Az evangelizáció és a helyi gyülekezet

Stephen McQuoid – 12,4×18,3 cm, 272 oldal

A szerző – egy missziós szervezet vezetőjeként és gyakorló evangélistaként – nem az egyén, hanem a gyülekezet szempontjából közelíti meg az evangelizáció témáját. A társadalmunkat formáló történelmi, kulturális és technológiai hatásokat figyelembe véve járja körbe a kérdést, különös hangsúlyt fektetve a gyülekezetek szerepére.



Share this post