A jellem fontossága az ajándékok helyett – 1. rész

Egy olyan kultúrában, mely gyakran a képességeket és az ismertséget helyezi előtérbe a jellem helyett, a veleszületett tehetséget a megbízhatóság helyett, a Biblia más mércét kínál a vezetők és egyének megítélésére: mindenekelőtt az ember jellemét tekinti meghatározónak. A Szentírás következetesen a jellemet tartja a hiteles tekintély alapjának, különösen azoknál, akikre a gyülekezeti vezetés folytán felelősséget bíznak. Ez sehol sem nyilvánvalóbb, mint a Biblia elöljárók és a diakónusok alkalmasságára vonatkozó követelményeiben.

A következőkben áttekintjük a jellem különböző aspektusait az ajándékokkal szemben. Megvizsgáljuk, hogy a Szentírás és az általa adott példák alapján hogyan kell a vezetőknek viselkedniük, és mi alapján kell kiválasztani őket – ez soha nem lehet népszerűségi verseny, hanem olyan jellemvonásokon kell alapulnia, amelyeket Isten Szelleme formál és erősít meg. Most a gyülekezetvezetők alkalmassági követelményeit fogjuk áttekinteni.

A jellemre vonatkozó követelmények

Az 1Timóteus 3-ban és a Titusz 1-ben Pál konkrét követelményeket határoz meg azok számára, akik elöljáróként vagy diakónusként kívánnak szolgálni. Feltűnő, hogy nem annyira az ajándékok megléte a tisztség feltétele, sokkal inkább az, hogy olyan jellemmel rendelkezzenek, amely Istent tükrözi. Nézzünk meg néhányat ezek közül a jellemvonások közül:

„Szükséges tehát, hogy a püspök legyen feddhetetlen, egyfeleségű férfi; megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas; nem részeges, nem erőszakos, hanem megértő, a viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár;” (1Tim 3,2–3)

„Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők… De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha feddhetetlenek.” (1Tim 3,8.10)

Mit veszünk itt észre? Ezek a részek nem az igehirdetői képességekre, a karizmatikus megjelenésre vagy a hatalmas sikerre és vagyonra összpontosítanak, hanem a feddhetetlenségre, az önuralomra, a hűségre és az alázatosságra. Az elöljárók és a diakónusok közötti egyetlen különbség a „tanításra alkalmasság” szempontja, amit ajándéknak is nevezhetnénk, de még ez is feltételezi az egészséges tanítás és az alázat meglétét, nem pedig a hivalkodást vagy az ékesszólást.

Miért fontosabb a jellem, mint az ajándékok?

Az ajándékokat kapjuk, de a jellemet mi alakítjuk ki. Az ajándékok ajtókat nyithatnak, de csak a jellem tarthat meg valakit befolyásos pozícióban anélkül, hogy szégyenbe kerülne. A Példabeszédek könyve arra emlékeztet minket, hogy a jellem a szív dolga, és a szív határozza meg életünk irányát:

„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” (Péld 4,23)

„Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál.” (Péld 22,1)

A jó képességek messzire vihetnek valakit, de istenfélő jellem nélkül az illető ki van téve a büszkeség, a kísértés és végül az összeomlás veszélyének.

A Galata 5,22–23-ban Pál felsorolja a Szent Szellem gyümölcseit: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség és önmegtartóztatás. Ezek a tulajdonságok nem hivalkodó ajándékok, hanem az Isten Szelleme átalakító munkájának mély bizonyítékai. A gyülekezetben a vezetés nem a vonzó személyiségről vagy a meggyőző beszédről szól, hanem a Szent Szellemnek engedelmes életről.

A gyülekezetben a vezetés nem a vonzó személyiségről vagy a meggyőző beszédről szól, hanem a Szent Szellemnek engedelmes életről.

Ezért utasította Pál Timóteust, hogy a „kézrátételt ne siesd el senkinél” (1Tim 5,22) – a vezetőket meg kell próbálni, hogy bizonyítsanak; nem elég, ha jó benyomást keltenek.

Az ajándékok előtérbe helyezésének veszélye

Amikor a gyülekezetek vagy a szolgálatok elsősorban az ajándékok alapján emelik ki az embereket, azzal azt kockáztatják, hogy hosszú távú károkat okoznak Krisztus Testében. Lehet valaki briliáns szónok vagy látnoki vezető, de mégis komoly kárt tehet, ha hiányzik belőle az alázat, az elszámoltathatóság és az erkölcsi feddhetetlenség.

A Példabeszédek így figyelmeztet: „Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság” (Péld 16,18).

Hány történetet hallottunk ajándékokkal rendelkező vezetőkről, akiknek a szolgálata azért omlott össze, mert nem építették jellemüket nyilvános sikereik ütemében?

Következtetés

Egy olyan világban, mely a hangosakat és az élen járókat ünnepli, a jellem gyakran suttogás és láthatatlan tettek révén nyilvánul meg. Idővel nyeri el a bizalmat. Krisztust tükrözi a mindennapi engedelmességben, nemcsak a nyilvános szolgálatban. Ahogy sokszor mondják, a sikeres ember a kis dolgokat is helyesen és következetesen teszi.

Legyünk olyan emberek, akik a jellemet keresik az ajándékok helyett, mind önmagunkban, mind azokban, akiket követnek! Mert végső soron a megváltozott élet gyümölcse – nem az ajándékok megvillanása – építi az Ő Gyülekezetét.

Greg Smelker

Biblical Eldership Resources

Greg a BER vezetőségének tagja. Technológiai menedzsment területről érkezett, és számos csapattal dolgozott együtt, a start-upoktól a nagyvállalatokig.
Helyi gyülekezetében, az Orchard Bible Churchben presbiterként szolgál, és aktívan részt vesz az ifjúsági programban. Greg őszintén szereti a gyülekezetet, és szeretné, ha az evangélium terjedne; ennek fontos része, hogy a gyülekezeti vezetőséget megfelelő bibliai anyagokkal lássa el a sikeres munkavégzéshez. Greg szeretett feleségével, Alexisszel és gyermekeikkel Littletonban él.