Csakugyan az iszlám a világ leggyorsabban növekvő vallása?

Valóban felemelkedőben van az iszlám, és a keresztyénség hanyatlik?

Valószínűleg hallottuk már azt a kijelentést, hogy az iszlám a világ leggyorsabban növekvő vallása. Ez az állítás a Pew Kutatóközpont adatain alapul, de megtévesztő lehet. Általában olyan előrejelzések összefüggésében halljuk, hogy a jelenlegi információk alapján 2050-re a muszlimok világszerte közel annyian lesznek, mint a keresztyének. Egyesek szerint ebből az állításból az következik, hogy az iszlám mint hitrendszer évről évre tömegeket vonz, és a híveinek száma növekszik. A keresztyének ezt az elemzést hallva hajlamosak elcsüggedni, mert feltételezik, hogy az állítás kétségbevonhatatlanul igaz, és az egyetlen létező valóságot tükrözi – különösen, ha összehasonlítjuk ezt az adatot a hitüket elhagyó névleges keresztyének számával. Egyesek azt hihetik, hogy az iszlám felemelkedőben van, a keresztyénség pedig hanyatlik – az iszlám vonzó és meggyőző, a keresztyénség pedig nem az. Ám ezek az adatok nem az iszlám hitre áttérő embereknek köszönhetők.

Milyen tényezők erősítik a muszlimok számának növekedését?

A muzulmánok számának növekedése főként a muszlim családok magasabb születési arányszámának tudható be. Ne feledjük, hogy egy muszlim férfi akár négy nőt is feleségül vehet, aminek következtében gyakran több gyermek születik. Azt is tartsuk szem előtt, hogy muszlim körökben általában a nők nem dolgozhatnak az otthonukon kívül, ami az átlagos nem muszlim családhoz képest általában több gyermeket eredményez. Egyes muszlimok nyíltan elismerik, hogy az iszlám társadalom olyannyira elnyomja a nőket, hogy főként gyermekszülőnek tekintik őket. Sok hagyományos muszlim a Mohamed iránti odaadás jelének tekinti a sok gyermek vállalását – mivel ezáltal bővítik Mohamed ummáját (közösségét). Ráadásul az iszlám elhagyásáért járó halálbüntetés sokaknak elveszi a kedvét a vallásuk elhagyásától. Egyes „hitehagyók”, hogy elkerüljék a kivégzést, inkább „muszlimok” maradnak, bár valójában nem azok.

A mérleg másik oldala: a tömeges hitehagyás

Amikor a keresztyének azt hallják, hogy az iszlám a leggyorsabban növekvő vallás, ezt a kijelentést megfelelő összefüggésbe kell helyezniük, mert a muszlimok számának növekedése nem feltétlenül tükrözi az iszlám meggyőző erejét. Ez a statisztika például nem tartalmazza az iszlámot elhagyó muszlimokat – nemcsak a keresztyénné, hanem az ateistává válókat sem. Az utóbbi években sok vizsgálat derített fényt a hithagyás hullámaira. Az Egyesült Államokban a Pew Kutatóközpont egy 2017-es vizsgálatának elemzése szerint nagyjából annyian térnek át az iszlám hitre, mint ahányan elhagyják azt. Így a nettó nyereség majdnem nulla. A kutatók szerint az Államokban nevelkedett felnőttkorú muszlimok majdnem negyede már nem vallja magát muszlimnak.^[1] Nem dicsekvés vagy kárörvendés végett közlöm ezt az adatot, hanem azért, hogy megkérdőjelezzem a kiinduló állítást, mely szerint az iszlám a leggyorsabban növekvő vallás.

Helyzetjelentés Iránból

Vegyük az iráni muszlimokat: 2020 szeptemberében a The Conversation hasábjain megjelent egy tudományos kutatás eredménye az Iránban végbement világi eltolódás témájában. Irániak tömegei hagyják el ugyanis az iszlámot. Míg Irán hivatalos népszámlálási adatai szerint a lakosság 99,5%-a muszlim, a felmérés szerint csak az irániak 40%-a vallja magát muszlimnak.^[2] Ha ez igaz, akkor Irán ma már nem muszlim többségű ország.

Világméretű tendencia a hitetlenség válsága a muszlim fiatalok körében

És mi a helyzet a muszlimokkal világszerte? 2019 szeptemberében megjelent egy cikk a The Telegraph Online-ban „Miért hagyják el a fiatal muszlimok az iszlámot?” címmel, amely kiemelten foglalkozott a művelt muszlimok új nemzedékeivel, akik mernek nehéz kérdéseket feltenni az iszlám alapjaira vonatkozóan – nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a világ más részein is. A cikk rámutat, hogy a hitetlenség válsága miatt hullámokban hagyják el az iszlámot a fiatal muszlimok, és hangsúlyozza, hogy ez a jelenség nemcsak a nyugati liberális társadalmakban figyelhető meg, hanem olyan szilárdan konzervatív iszlám országokban is, mint Szudán, Irán és Pakisztán.^[3] Megjegyezzük, hogy ezekben az országokban szigorúan betartatják a hithagyás elleni törvényeket. Vajon ezek a tendenciák egy meggyőzésre képes vallásra utalnak? Úgy tűnik, ezek a muszlimok készek elhagyni az iszlámot, noha megeshet, hogy hithagyásukért halálbüntetéssel kell szembe nézniük.

Az arab országokban élő muzulmánok aránya is csökken

És mi a helyzet az arab világban élő muzulmánokkal? 2019. június 24-én a The Guardian nevű brit hírportál beszámolt egy vizsgálatról, melyet a Princetoni Egyetem egyik kutatócsoportja készített. Ez a részletes elemzés a vallásukat elhagyó arab muszlimok arányát vizsgálta, méghozzá az iszlám fellegvárában. Nagyjából 2014 és 2019 között a magukat „nem vallásosnak” nevező emberek aránya 11%-ról 18%-ra nőtt.^[4] Ebben az időszakban az arab világ tanúja volt az arab tavasznak és az ISIS nevű radikális iszlamista csoport fölemelkedésének. Azt gondolhatnánk, hogy öt év alatt ez a 7 százalékos növekedés az iszlámot vagy általában a vallásosságot elhagyók esetében nem komoly jel, ám ez tévedés lenne. Ez az eltolódás az arab világban, az iszlám fellegvárában megy végbe, ahol az iszlám szent szövegeit tanítják és történelmét ápolják. Ráadásul ezek a számok csak azokat a muszlimokat tükrözik, akik hajlandóak voltak nyíltan kimondani, hogy nem vallásosak – ami a muszlim többségű országokban különösen veszélyes dolog. A számok nagyon könnyen lehetnek ennél magasabbak is.

Hogyan reagáljanak a keresztyének ezekre a statisztikákra?

Alázattal Krisztushoz kell jönnünk és buzgón imádkoznunk, hogy használjon minket helyben és világszerte is az Ő munkásaiként a muszlimok között. Az életmódunkká kell tennünk a tevékeny evangelizációt. A fenti információknak arra kell indítania bennünket, hogy közbenjárjunk a muszlimokért, hogy meglássák Jézus világosságát, miközben felismerjük, hogy itt az ideje komolyan hirdetnünk közöttük az evangéliumot. Míg némelyikünk arra hívatott el, hogy elmenjen a föld határáig, ami a muzulmán országokat is magában foglalja, másoknak már sok muszlim szomszédjuk van otthon. Akárhogy is van, bátorítsa a keresztyéneket a tény, hogy a Szent Szellem ma is munkálkodik a muszlimok között. Bár a fent említett statisztikák – melyek főként világi forrásokban jelennek meg – általában az iszlámot elhagyó muszlimokról szólnak, ami az ateistává vagy világivá válásukat is jelentheti –, igen sok beszámoló áll rendelkezésünkre muszlimok között evangelizáló keresztyénektől. Számos példát fogok mutatni e könyvben Istennek a közöttük végzett bámulatos munkájára, hogy bátorítsam az olvasót – ott, ahol van, és már ma csatlakozzon ahhoz a sok-sok munkáshoz, akik a remény evangéliumát eljuttatják a muszlimokhoz.

A. S. Ibrahim

Az evangélium átadása muszlim felebarátainknak c könyvből

[1] Besheer Mohamed és Elizabeth Podrebarac Sciupac, „The Share of Americans Who Leave Islam Is Offset by Those Who Become Muslim” (Az iszlámot elhagyó amerikaiak arányát kiegyenlítik a muszlimmá válók), Pew Research Center, 2018. jan. 26., https://www.pewresearch.org/

[2] Pooyan Tamimi Arab és Ammar Maleki, „Iran’s Secular Shift: New Survey Reveals Huge Changes in Religious Beliefs” (Irán világi eltolódása – Egy új vizsgálat hatalmas változásokra világít rá a vallásos nézetek terén), The Conversation, 2020. szept. 10., https://theconversation.com/

[3] Hasan Suroor, „Why Are Young Muslims Leaving Islam?”, The Telegraph Online, 2019. szept. 11., https://www.telegraphindia.com/

[4] Kate Hodal, „Arab World Turns Its Back on Religion—and Its Ire on the US” (Az arab világ hátat fordít a vallásnak – haragját pedig az Egyesült Államok felé fordítja), The Guardian, 2019. jún. 24., https://www.theguardian.com/

Az evangélium átadása muszlim felebarátainknak

A. S. Ibrahim – 124x183mm, 200 oldal

Könyvében A. S. Ibrahim arra törekszik, hogy betekintést és gyakorlati ötleteket adjon az olvasóknak, hogyan lehet muszlim barátainkkal, munkatársainkkal és szomszédainkkal kapcsolatba lépni és megosztani az evangéliumot.