Hét indok, amiért a pásztoroknak fontos a fiatalokba való befektetés – és hogyan fogjanak hozzá

Nagy figyelemmel hallgattam ma egy nagyszerű, érett prédikátort, aki arról beszélt, hogy milyen nagy hatással volt rá a lelkipásztora egészen felnőttkoráig. Ez a pásztor időt, energiát szentelt ennek a fiatalembernek, és imádkozott érte – és most évtizedekkel később ez a prédikátor még mindig hálás és hűséges ezért. Íme néhány indok, miért kell nekünk, pásztoroknak legalább néhány fiatalba befektetnünk:

1. Jézus emberek egy bizonyos csoportjába fektetett be. Tudom, hogy ez az indok nyilvánvaló, de mégis fontos. Jézus kiválasztott tizenkét embert, betöltötte őket önmagával, és feladatot bízott rájuk (Júdás kivételével mindegyikükre), miután elment.
2. Pál is ugyanígy végezte a tanítvány nevelést. Ő mentorálta Timóteust, aki a jelek szerint nehézségekkel küzdött fiatal életkora, félénk természete és egészségügyi problémái miatt. Pál mégis azzal a tudattal fejezhette be szolgálatát, hogy Timóteus folytatja a munkát.
3. Isten még mindig hívja a fiatalokat, de kevés „testközeli” példájuk van. A fiatalok úgy látják a lelkipásztorukat, mint aki minden vasárnap prédikál nekik, de ritkán kerülnek vele célzott tanítványi kapcsolatba. Ennek az az eredménye, hogy olyan fiatal lelkipásztorok kerülnek ki a szolgálatba, akik nem tudják, hogy hogyan is néz ki a valódi pásztorálás.
4. Egy erős pásztor, aki szereti a fiatalokat, meg tudja változtatni az életüket. Még mindig emlékszem arra, hogy a lelkipásztorom megengedte, hogy vele együtt látogassam az érdeklődőket és a keresőket, pedig ezek a napok már majdnem 45 évvel ezelőtt voltak. Ő oltotta belém az Ige iránti szeretetet és a vágyat arra, hogy elérjem az embereket.
5. A keresztyén fiataloknak is szükségük van mentorra, aki segít nekik kiállni az igazság mellett. A kulturális erkölcsök egyre csúszósabbá válnak a lábunk alatt, és még a gyülekezeteinkben nevelkedett fiatalok sem védettek az ellen, hogy rossz irányba sodródjanak. Szükségük van valakire, aki segít nekik felállítani a védőkorlátokat.
6. Sok fiatal vágyik arra, hogy egy felnőtt keresztyén időt szánjon rá. Láttam ezt a vágyat a tanítványaimban és a gyülekezetek fiataljaiban is, melyek vezetésében részt vettem. Tévedünk, ha azt feltételezzük, hogy a fiatalokat nem érdekli Krisztus követése.
7. A szolgálatunk túlmutat rajtunk, amikor hívjuk az elhívottakat, befektetünk beléjük, és kiküldjük őket. Ismét eszembe jut, hogy Jézus és Pál is ezt tette.

Hol is kezdjük tehát mi, pásztorok, ha be akarunk fektetni néhány fiatalba? Íme néhány egyszerű javaslat:

• Imádkozz és kérd Istent, hogy vezessen a megfelelő emberekhez! Jézus is ezt tette, mielőtt elhívta volna tizenkét tanítványát; valójában egész éjjel imádkozott.
• Figyeld a körülötted lévő fiatalokat, főleg azokat keresd, akiken látszik, hogy szeretnék Jézust jól követni! Lehet, hogy azok a fiatalok, akikbe érdemes befektetned, már karnyújtásnyira vannak tőled. Ha nincsenek fiatalok a gyülekezetedben, fontold meg, hogy felveszed a kapcsolatot más pásztorokkal, és segítesz nekik mentorálni valakit!
• Vigyél el néhány fiatalt ebédelni! Ismerd meg őket, hallgasd meg a történeteiket! Fordulj feléjük teljes figyelemmel – és majd kiderül, hogy az Úr merre viszi ezeket a potenciális tanítványi kapcsolatokat.
• Vállalj kockázatot, és kezdj el rendszeresen időt tölteni egy olyan fiatallal, aki érdeklődik Krisztus követése iránt! Nem tudom pontosan megmondani, hogy mit tegyél, mivel minden kapcsolat más és más – de ha az Ige tanulmányozásával és közös imádkozással töltitek az időt, az már nagyszerű kezdet.

Chuck Lawless

chucklawless.com/2019/08/7-reasons-why-pastors-must-invest-in-a-few-young-people-and-how-to-begin/

A Mentorálás sorozat következő cikke: 10 ok, amiért a vezetők nem úgy nevelnek tanítványokat, ahogy Jézus tette

Krisztus terve a gyülekezetre nézve

William MacDonald – 124x183mm, 120 oldal

„Vizsgálódásaink tárgya az újszövetségi Gyülekezet, amely téma nagyon kedves Isten szívének. Az Úr Jézus Krisztus kétségtelenül igen fontosnak tartja: Ő szerette a Gyülekezetet, és önmagát adta érte. Számunkra is fontosnak kell lennie.”
William MacDonald mintegy 84 könyvet írt, ez a kötet azonban egy ötrészes előadássorozat átirata. Így az anyag sok személyes és az élőbeszédre jellemző elemet is tartalmaz.